1952. december 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
206
2&G ^ o isi oszt ályok dolgozói üzeni látogc ások keret ’bvu személyes ágit ác lót vógeztc-k. Pl. LX.., JI,, és X1X> kerü .t? A kerületi tanácsok dolgozói jó p’ld 'ni jártak elő a tanulásra való jelentkezés terén© A VIII., IX*, X., X Jr, XXI, és XXII.kerületben az ált© iskolai tanfolyamokon külön osztályt nyitottunk a tanács dolt;ozoi részére? A szervezési munkálr-tokr.t a tömegsz^rvezetek általában gyengén támogatták. Pl? a nem dolgozó nők elsőizben a folyó tanévben iratkozhattak be a dolgozók iskoláiba. A felvilágosító mu .kát irányúiéban elsősorban az MNJDSZ-nek kellett volna végeznie. .» jelentkezett háztartásbeli nők elenyésző csekély az ima azt mutatja, hogy a felvilágosító munka nem veit jó, A középiskolára való irányítás terén a A IS 2.-nek nagyobb szerepet kellene vállalni, hiszen a jelentkezők zöme a 17-26 évesek közül kerül ki. 2?/ Lemorzsolód ás. « mv.lt oktatási időszakban igen jelentős volt. ?lt ált. iskolai vonalon 32 A folyó tanévben az addigi felmérések alapján a lemorzsolódási arány ebben az iskolatípusban valamivel kedvezőbb lesz. Kerületek és tanfolyamok szerint e. h llg-túk létszámcsökkenése igen változó képet "butát. Pl. a Ilokcr* í'mdve-u, “tanfolyamon 12 S», r.z V.ker. I3tván-téri iskolában és a VII,kér. 3 tanfolyamán 9 í^os* viszont a IV., Április-téri iskolában közel 50 a VI.,Vörösmarty-u. tanfolyamon pedig 30 JA-os© lemorzsolód ás oka csak kisebb mértékben magyar ízh- tó a nehézségek miatti elkedvetlenedéssel, vidékre helyezéssel, katonai büiivíssd vagy betegség miatti hosszabb nuí°e .tássál. A legtöbb kimaradás üzeni okokr^ vezethető vissza. Az üzemek egyrésze nem tudja a legjobb akarat mellett sem a dolgozók pontos iskolába jár isit kedvező műszaki b ..osztása*'1 biztosítani© Vannak azonban olyan vállalatok is, hol a hallgatók kérését jobb szervezéssel, a többi dolgozó felé irányuló a. itációs munkával meg lehetne oldani. Pl. a Köb Íny a i Fonógyárban Jár*'iné v 11 ina tvezető kizárólag éjjeli műszakba osztja be az iskolába járókat, A XjúT.ker. R.M. Müvekben nem is foglalkoznak a dolgozók -setleg kedvezőbb míiszak-beoszt ás inak a kérdésével. Pl. Szecsci Mária ipari tanuló, aki a Szerszámgyárban dolgozik, csak 2 hetenként tud iskolába menni, noha a gyár ígéretet tett a kedvezőbb beosztás clintézésérc. z üzenek vezetői nem látják meg, hogy a dolgozok továbbtanulása a termelést segíti. Különösen az általános iskolákban folyó tanulást lebecsülik. A középiskolákban doc. 1-vel ténylegesen j .árú tanulói: száma 4200, mintegy 10 Jw'-al kevesebb az október 15-i létszámnál. ** lemorzsolódás okai azonosak az ált. iskolai vonalon tapasztaltakkal. Pl. a Vili., Makarenko-utca 11. dolgozók ált. gimnáziumából 283 tanuló közül az ellenőrző értekezletig 40 dolgozó maradt ki a következő okok miatt. Katonai bevonulás: 3, betegség: 13? más iskolába ment: 1, túlterhelés: 1, szülés: 1, üzemi beosztás: 10, tanulmányi nehézség: 5» családi körülmények: 4, elköltözés: 1, ismeretlen ok: 1? .4 betegség és az üzemi elfoglaltság miatti lemorzsolódás a többi iskoláknál is nagy mértékben jelentkezik. Az üzemek egyrész . a középiskolai tanulmányokat végző dolgozók munkáját helytelen intézkedésekkel nehezitik meg.Pl. Márton I. Az óbudai najó -yár gépműhelyében dolgizik. Az üzem korábban elengedj ugyan, de a rcneel.tilog biztosított munkaidő kedvezményt vasárnap ledolgoztatja vele© Sok dolgozó azért hagyja abba középiskolai tanúiéiányrit, mert az üzen részéről biztosított ke évérőbb műszak beosztás lényegesen kevesebb jövedelmet jelent a részükre. As üzemek egy része figyelmen kivül hagyja a 1007/ ±952, M.To határozatot, amelynek értelmében a továbbtanuló dolgozót túlórázásra, társadalmi munkára, még a. nem tanítási napokon sem szabad igénybű venni. Pl., a Magyar Optika Miivek részéről aranyos István szerszámkészítő * :W * >' I r ^ 1 — ... . . ^ - 1- _
