1952. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
* *h V o JL U L <j l j •* •j i •'¥' i <* * Ili J rg^. o n _t_é_ e a azakmai utánpótlás helyzetéről a helyi ipar területén különös tekintettel a művészi magyar kézműiparra. 1950. júniusában a Budapesti Városi Tanács megalakulásakor az Ipari oűztóly irányítása alá mindössze két olyan vállalat tartozott, amely na ia, mint helyi ipari vállalat működik. A két vállalat létszáma alig érte el a 100 főt. Ma már 131 vállalat és 370 kisipari termelőszövetkezet képviseli a badapo3ti helyi ipáit, amely mintegy 13.000 vállalati dolgozót és 34.000 szövetkezőt! tagot foglalkoztat, A legkülönfélébb gyártó és javité tevékenységet folytató, állandóan fejlődő vállalatok és szövetkezetek munkaorőszükséglotének - különösen pedig szakmunkás-utánpótlásának - biztosítása a helyi ipar irányításának egyik döntő föladata. I, Vállalataink szakmunkásainak nagyréuze államosított magánvál- lalívSőIc'é3~ií5göE!bon működő állami vállalatoktól átvett üze.i.részlegek dolgozóiból, valamint az üzemeiket fölajánló voló magáni- parosokból és ázol: dolgozóiból került ki. Ezenkívül a M.OKH, kirendeltségei közvotitottok ki nagyobb számban fogyolmi utón el- b ec a áj 1 ott vagy ncuikaho ly IUcrő 1 önként kilépett szakmánké nokn+ a vállalatokhoz. A szaktudást nőm igénylő vagy betanulással olsajátitható, kisebb 8zairmai tudást igénylő munkákra nagyozámbfin állítottunk be nőkot,, valamint idős és csökkent munkaképességű munkavállalókat. Ezen munkátarülotok munkacrőszükséglotenol: biztosítására a jövőben is fönn áll ez a lehetőség. A különböző vas-gép, szere]ó-javító, speciális faipari, atb. '• '.Halataink szakMunkásszükaégleté- nok kérdése azonban nem oldható meg kizárólag ezen a módon. ^ . A-,jüü£k.m ai u t á n p ó 1 .1 s s biz-! pajtásához. folt ót loniil szükség van megf o jjHo._a.-ríiuu lrs.rl~ t ar uTff bős Ilit űz <iru. étT Titksa Ca tanfolyamok ■* —asfcwníözósévol. a szakmai kópzás általtlnos í.;szól siüénéro- Sürgeti .a kérdés megoldását, hogy több szármát ci klöregeiés veszélye fenyeget, elsősorban a szoroáö • javató és u faiparban, do nagyszámban vannak 70-30 éves öntők, lakatosok, műszerészek, órások, stb. is a helyi iparban. A szakmai utánpótlás biztosítása tekintetében nem voltunk eléggé fölkészülve a gyors fejlődés kövotolményoiro. Az egymásután alapított és árvot; vállalatokkal jelentkező uj profilok szakmunkás- tartalékának biztosításáról, hasonló profilú vállalatok hiányéban, előzetesen nem tudtunk gondoskodni., Régebben működő vállalataink _ legtöbbjénél sem álltak rc^rd elkezdőre megfelelő brrdv-1 eágek, -gdpok_ és c-gyóg eszközök —-------------- ■ — Ennek ellenőre értünk el eredményeket a szakmai utánpótlás terén, léig 1951 szoptombc^őig ipari tanuló képzés és átképzés egyáltalán nnm volt a helyi iparban, az 1951-52-os iskolaévre a Helyi Ipar Igazgatóságától már kaptunk ipari tanuló keretet. Ez a korét a- zonbnn szűknek bizonyult, mert néhány fontos szakmát teljesen figyelmen kivül hagyott /fényképész, vogytÍ3ztit ', hangazerké..r.Lvő/ , Kérésünkre az O-'lh hozzájárult a korot megfelelő kiegészítéséhez. ^ __________- -- ■ - - - - „ - - - — I
