1952. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
• »*, t mm I / I- 2 1952-53-aa évre megterveztettük vállalatainkkal az ipari tanuld szükségletet. Szeptemberben 57 elsőéves t<anulót 3zerződtottck a vállalatok. A másodévesek száma 50 fő, Ezen felül a Bőrdiszmü- gyártó Vállalatnál 40 testifogyatékos tanuló van* A Patyolat ES.-nól a minőségi munka mag javítását akadályozta az, hogy a mosodai munka nem volt szakmának minősítve. E miatt a fluktuáció is igen nagy volt. Előterjesztésünkre folyó cv októberében a moaodaipar szakmává nyilvánítása megtörtént éo ezzel megnyilt a lehetőség a tanulóképzésre. Az utánpótlás meggyorsítása oéljábél a Finommoohanikai, Fűtésszerelési, öntöde, Foto, Gázkéazülékgyártó Vállalatoknál, valamint a Patyolat ES.-nél átképző és továbbképző tanfolyamokat indítottunk. Eddigi eredményeink azonban nem elegendők a szakmai utánpótlás biztosítására. A várható feji ődés és a szakmai követelmények figyelembevételével megvizsgáltuk az egyes szakmáknál jelentkező hiányokat és szükségleteket, valamint a szakmai képzés szükséges módját. Az eredmény azt mutatja, hogy 5-6 éven keresztül, évente. átlag_ 240-250_uj_ipari tanuléra_/^bb^l~I5ö5Iíö_vasipari^_e3_]öB_. _400g450_ Ennek mogvalósitásn elé azonban akadályok gördülnek. A_ytiaiparban_komoly_hiány van azerszáukészitők_ tokin tét ében. MűgTüIelő-BeröndözoseIc-Fii?.nyáB~in-azön'bán*"ügyilc~vállalaíünE som vállalhatja egyelőre a tanulóképzést, A moglévő munkaerők jobb felhasználása érdekében a Vas és Szerelőipari Trösztnél központi szorszdmkészitő és javité műhelyt kívánunk felállítani. így megvalósítható a tanulóképzés is. Komoly nehézséget jelent az, hogy az átképzésük beállítására a torvozámok non biztosítanak létszámot és béralapot. Ezon^ugy v'i- vánunk 3cgiteni, hogy a vállalatok tervonfelüli nyereségéből biztosítjuk a mogfololo béralapot. Hátráltatja az átképzés széleskörű kifejlesztését az is, hogy az_ olőirásoknak_mogfolelően^ már hosszabb_idpje_dülg22é_”betanuló11 m^I:ab^3ÍiíLl!bloreö”íerŐ3cTö“soTc~öne|Bön”mprnáTgdja~n,z_al^opzps_f iIhíüII * ' * Több vállalatunk megfelt;lő helyisé;■ hi \nr\b-n nem tud tanfo&yanpt findítani, mashoi piaiig az lít képez hu tó dolgozók csekély száma miatt '-v ■ ~~nem ionét önálló tanfolyamot indítani Ily^n (lsetekben a rokonszakmák átképzései számára, egy helyen összevont t'^nfolyamot szörvezünk. II. A szovetkezetéknél az elmúlt években a szakmunkásszükoéglot bizt03itáöánnk~kérd33~’*ugyboosott a szövetkezeti mozgalom fejlődésével, a nagánkÍ3lparosok szövetkezetekbe tömörülésével. Komoly utánpótlási lehetőségük nyiIt a szövetkezeteknek azzal, hogy a volt magájtikisiparosok hozzátartozóit felvehették tagként. Sok elsőrendű szakmunkást /pl. esztergályost, lakatost, ctb./ neveltek igy a szövetkezetek, köztük nagyszámban nőket is. 150 főnyi ipari tanuló keretet is kaptak ez évben a szövetkezetek. A mogfolelő cs jó magntartásu tanulók felszabadulásuk után beléphetnek a szövetkezetbe,. Ha azonban az országos nehézipar a fölszabadult tanulóra bejelenti igényét, a szövetkezet tartozik átengedni. 4 III. A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődése kozbon_uzonban__nem ^2rá^3IEbí51á-71íLl2^ ~ L-r £ El EögI~4]Ill'-I~22EöáIS”Be~ö~_szoyötg Ice zoíí“szervezöt5ü’’éT3 c ö r iie I u s B ő ‘ ’ .a”mű. 1 1B nn‘~vl I“411 r ü~ m~g y űrR u z .......... A kézműipar történelmi korok hosszú során át mindig az uralkodó osztályok jóllétének, gazdagságának kifejezője volt- így nálunk a múlt század utolsó és a jelen század első negyedében a gazdagodó I _ _ . . . . _______________
