1950. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
I I számolni, már pedig én nem tudom megmondani, hogyan lehet emberek nélkül egy felszámolást végrehajtani; esetleg lehet úgy, hogy összegyűjtjük az aktákat ás berakjuk egy sarokba, de ezzel nincs végrehajtva. Ezért kérem, hogy a végrehaj tó bizottság járuljon hozzá ideiglenesen ahhoz a létszámhoz, amellyal a likvldációt le lehet bonyolítani, és egyszeramindenkorra* rázzuk le a nyakunkról ezt a likvidá- oiót. Ratulovszky elvtárs szt mondotta, hogy alikvidációtól függetlenül kellene megállapítani a vállalat létszámát. ím rendben van, megcsinálhatjuk azt, hogy a vállalat létszámát már most beállítjuk, eltervezve a várható műnkavolument, de akkor külön koll alkotnunk egy szervet, amely a likvldációt lebonyolítja. Nem tudom, helyes lenne-e? E 1 n ö k:Az mindenképen helyes, hogy oson belül egy likvldációs csoportot kell csinálni. Bérezi Márton: Azt hiszem, agy kicsit nehéz volna a likvldációt úgy megoldani, hogy egyea munkákat, amelyeket eddig végeztek, elvegyünk tőlük. Pozsonyi elvtára rossznak tartja a javaslatot abból a szempontból, hogy a létszám túl magsa és a meglévő létszámhoz van igazítva. A javaslatban benne van az, hogy ideiglenesen kérjük ezt a létszámot a llkvidáció lefolytatásáig, tehát nem mint a vállalat végleges létszámát kérjük. Helyes azonban az is, ha a végrehajtó- bizottság úgy határoz, hogy a vállalat végleges létszámát kall moat megállapítani, és ugyanakkor a likvidálásról külön gondoskodni* Pozsonyi elvtárs arra hivatkozott, hogy a maglévő beruházó vállalat volumene nagyobb, mint az uj vállalaté* Itt tévedés forog fönn, ugyanis fordítva áll a dolog. A meglévő vállalat 42 munkahelyen dolgozik és volumene 12<fc>l50 millió körül lehet, m^g ennek a vállalatnak 205 munkahellyel 300 millió forintos s volumene* Nezvál elvtárs szintén kifogásolta a létszámot éa azt u CM*- *MSr 000 v
