1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

132

nyelvoktatás fejlesztését ebben az iskolatípusban.

Az ipari szakközépiskolákon belül nem lehet általános megállapításokat tenni, ám az leszögezhető, hogy szinte minden olyan területen, amely nagyüzemi keretek közt gyakorolható foglalkozásokra képez, lényegesen csökkent a tanulók érdeklődése.

Az iskolák gyakorlati oktatását általában vállalati bázisra tervezték. Sok a párhuzamos képzési profilú iskola, benépesítésük csak pályamódosítással valósítható meg. A felvett tanulók jelentős része pedig lemorzsolódik. Uj kezdeményezésként ezekben az iskolákban gimnáziumi osztályok, illetve integrált képzési formák és a képzési profilok elterjesztésével, módosításával csökkenteni lehet a feszültséget.

A szakmunkásképzés struktúrája és intézményhálózata erő- teljes racionalizálásra szorul. Az álalános képzési tar- AfT' . talom közelítésével, a szakmai alapozás szélesítésével

és speciális szakmai ismeretnyujtás, az oktatás differenciálásával rugalmasabb képzési rendszerre kell átállni. A képzési időtartamok felülvizsgálatával olyan rendszert kell kiépíteni, hogy még a képzés ideje alatt • ■i nagyobb időveszteség nélkül módosítani lehessen a képzési irányokat, illetve az átképzés második és további szakmákra lehetőleg rövidüljön le.

A teljes szakmai jegyzék felülvizsgálata után a szakmai ’ profilokat két külső hatás alapján kell kialakítani:

a./ figyelembe kell venni a munkáltatói igényeket és fogadókészséget,

b./ a lakossági igényekhez és alkalmazkodni képes gyakorlati oktatási bázist kell létrehozni, amely a későbbiekben a munkaerőpiaci képzésnek, az átképzésnek is szintere lehet. A bázist csak olyan szakmakörök oktatására szabad létrehozni, melynek iskolai és

^P ■---\ j- 27 -