1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

133

vállalati tanmühelyháttere nincs. így nem keletkez­hetnek párhuzamos képzési helyek. Központi közremű­ködéssel ki kell alakítani a lakossági igények alap­ján működő szakoktatási bázis finanszírozási modell­jét. A jelenleg érvényes jogszabályok felülvizsgála­ta után meg kell találni annak lehetőségét, hogy a képzési kapacitással rendelkező szakoktatási intéz­mények vállalati háttér nélkül is kiképezzenek tanu­lókat, ha arra vállalkozás formájában lehetőségük van. A helyzetkép illusztrálására közölték néhány ágazatban a- gyakorlati foglalkoztatást biztosítani hivatott mun­káltatók szakmunkástanuló iránti igényének 1990/91es ta­névre tervezett csökkentését az 1988/89-es tanévhez ké­pest: t.- gépgyártás, karbantartás és szerelő ipar: 1292 fő- műszeripar, 568 fő- villamosgép és energiaipar, 214 fő /elsősorban a lányok esetében okoz kritikus helyzetet/- kereskedelem 961 fő- ruhaipar 138 fő- bőr szőrme és cipőipar 131 fő- vegyes és szolgáltatóipar 119 fő összefoglalva az előzőeket megállapítható, hogy az elő­terjesztés tárgykörébe tartozó kérdésekben is - hasonló­an a társadalmi, gazdasági szféra egészéhez - sok a bi­zonytalanság, ellentmondás, egyértelműen nehezen hatá­rozhatók meg a következő időszakra leginkább jellemző fővárosi folyamatok. Egyes rétegek hátrányos, kirivóan rossz élethelyzetbe kerülnek. Azon rétegekre gondolnak, akik egyfelől a fenti adottságokkal nem rendelkeznek, továbbá előképzetlenségük, esetleg be nem fejezett álta­lános iskolai végzetttségük, netán képezhetetlenségük miatt szinte nincs is esélyük behozni a hátrányokat. Ide Ili m fl I i - - _J !'• - 28 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom