1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
140
l- (A ) bari van felszerelve a legfontosabb perifériával, lemez meghajtóval, ezért a pedagógiai felhasználás szélesebb körű lehetne. Mind a mai napig azonban nem kezdődött meg a számítástechnika beépülése igazán a szaktárgyi munkába . % , A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főváros iskoláiban sokféle géptipus van használatban /Sinclair Speet, IBM- XT, HT, C+4, C-16, VTC C64/. Mint látható, az ágazat felsó szintű irányításának mulasztása miatt koordinálatlan volt a beszerzési politika, s ennek súlyos kihatásai vannak az iskolai számítógépek megbízható pedagógiai programokkal való ellátására. További gond, hogy viszonylag nagy számban vannak a már elavult gépek, s még 3-4 \-os arányt sem ér el, az igényesebb számitástechni- | • kai feladatok elvégzésére is alkalmas gépek száma. Az utóbbiak a kiemelkedő eredményeket elért iskoláinkban I ' segitik az oktatást. A legtudatosabb, a képzési céloknak leginkább megfelelő * fejlesztés a szakoktatás intézményeinél ment végbe, ahol műszaki, közgazdasági szakemberek segítették az elképzelések kialakítását, a célszerű installálást és a képzési tartalmakkal egyező felhasználást. Odafigyelést igényel, hogy az iskolákban display gyanánt használt televízió készülékek rádióaktiv sugárhatásuk, illetve szemrontó vibrációjuk miatt egészségkárosító hatásúak lehetnek. Budapest iskoláiban ma kereken 2200- 2300 televíziós készüléket használnak a számítógépek monitoraként. Annak eldöntése, hogy az egészségkárosító hatás az intenzivebb iskolai használat esetén bekövetkezik-e, gondos egészségügyi vizsgálatok körébe tartozik. Az ágazat felsó szintű irányítása eddig ilyen jellegű figyelmeztetést nem adott. Az egészségügyi és szociálpolitikai főosztály az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat elindította. J|j A gépek oktatási folyamatba illesztése, pedagógiai hasznosítása még végletesebb egyenletlenságeket mutat, mint . * jr ] /m f.. \ i ; _________
