1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
129
A vendéglátás forgalmának volumene az életszinvonal stagnálásával, majd csökkenésével összefüggésben jelentősen visszaesett. Pozitívan értékelendő azonban a forgalmon belül az ételek részarányának növekedése (48,7 %-ról 52,7 %-ra), valamint az alkoholmentes italforgalom növekedése az alkoholtartalmú italok terhére. (Alkoholmentes italok 5,2 %-ról 6,3 %-ra emelkedtek, alkoholtartalmú italok részaránya 38,1 %-ról 32,2 %-ra csökkent.) A helyi lakosság kritikusan értékeli az éjszakai nyitvatartást, a zene- és műsorszolgáltatást, a szeszesital árusitás engedélyezését. A vendéglátó egységek működésével együttjáró fenti körülmények a másodfokú hatósági munkában is esetenként feszültséget okoz, mivel azok megítélése eltérő. A tanácsi munka korszerűsítése során ezért meggondolandónak tartjuk, hogy az ilyen tipusu hatósági ügyek kerületi hatáskörben legyenek rendezhetők. (Ehhez azonban az Eljárási Törvény módosítása szükséges.) A kerületi döntésekhez a szakmai útmutatást főosztályunk biztosítja, ahogyan ezt tette eddig is. A közétkeztetésben fő probléma, hogy az általános iskolai korosztályok részvétele elmarad a kívánatos aránytól, az étkezések szervezett jellegének erősítése viszont éppen e korosztályoknál indokolt. Gondot okoz még az iskolákban rendelkezésre álló tálaló és étkezési kapacitások nagysága, a minőséggel, esetenként az ellátás színvonalával kapcsolatos panaszok. Éppen ezért a JUNIOR Vendéglátó Vállalat elsődleges célkitűzését maradéktalanul csak úgy tudná teljesíteni, hogy ha a gyermekétkeztetés teljes munkafolyamataü, főzéstől a tálalásig, saját hatáskörben végezné. Ezáltal hatékonyabbá válna az ellenőrzés, a főzés, a kiszállítás, melegítés, tálalás fázisában nem károsodnának az adagok, lehetővé válna a higiéniai előírások szigorúbb betartása is. Természetesen a tálalás, felszolgálás folyamatának átvételéhez biztosítani kell a működtetés feltételeit, igy a szükséges létszámot, béralapot, fogyóeszköz és egyéb költségeket. (Erre a jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget.) . V Az idegenforgalmat szolgáló fejlesztések és egyéb szervezési intézkedések következtében tovább erősödött a főváros szerepe az ország idegenforgalmában. 1987-ben 1954 ezer fő látogatott Budapestre, melyből 1639 ezer fő volt a külföldi. A nagyarányú szállodaépítési és rekonstrukciós program eredményeként közel 7000 férőhely bővülés történt. A fejlesztések elsősorban a magasabb kategóriájú szálloda-hálózat bővülését eredményezték, az alacsonyabb kategóriájú féróhelykapacitás növelése érdekében a vállalati és intézményi vendégházak és a magánerő bevonására, valamint a fizetővendéglátást ösztönző szabályozásra történtek intézkedések. Az olcsóbb szálláshelyek bővítését segítette az új budapesti kemping kialakítása Törökbálint térségében. Növekedett az idegenforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozó szervezetek száma (70 db), melyek tevékenysége versenyhelyzetet teremtett és teremt a programkínálatban, ugyanakkor felveti a fővárosi idegenforgalom irányításának és koordinálásának sürgető kérdését. A kiemelkedő jelentőségű rendezvények egyre inkább segítik a szezon széthúzását, a devizabevételek növelését. (Nemzetközi kongresszusok, Tavaszi Fesztivál, stb.) pl 0 P ... > - — \ - 4 -
