1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
130
Az idegenforgalom népgazdaságban betöltött jelentős szerepére tekintettel, valamint figyelembe véve a fejlődési tendenciákat a főváros további meghatározó szerepével számolhatunk. Ehhez a fogadási és felkészültségi feltételek bővülése és a tevékenység minőségi javitása szükséges. Az idegenforgalom irányítása, tervezése a feladatok végrehajtásának koordinálása, egyes célok anyagi ösztönzése érdekében, a házigazda szerep tényleges vállalásához szükségesnek tartjuk az önálló költségvetéssel rendelkező Fővárosi Idegenforgalmi Intéző Bizottság létrehozását. A Bizottság működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi forrásuk megteremtése érdekében a Minisztertanács felé előterjesztést készítettünk az idegenforgalmi helyi dij rendszer bevezetésére. A Bizottság létrehozását sürgeti az is, hogy várhatóan Budapest megkapja - Béccsel közösei - az 1995. évi Világkiállítás rendezési jogát. (Az idegenforgalom jellemző adatait a mellékletek tartalmazzák.) A ruházati kereskedelemben csökkenő fonalmi tendencia érvé- nyesül. A mennyiségi igények kielégíthetők voltak, ugyanakkor a választéki gondok állandósultak. Elsősorban az olcsóbb termékek folyamatos kínálatát nem lehetett biztosítani, de a drága un. exkluzív termékek áruellátása sem volt igény szerinti. Ennek oka részben a hazai ipar kedvezőtlen alap- és segédanyag ellátásában, részben a jugoszláv és tőkés import lehetőségek szűkülésében keresendő. JAif i A vegyesiparcikk kereskedelemben dinamikusan nőtt a forgalom, mellyel egyidejűleg némileg javult a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága, azonban különösen a magas műszaki színvonalú cikkekből az igényeket nem tudta kielégíteni, tvek óta visszatérő gondok jelentkeztek az épitöanyagellátásban. Ismétlődő hiányok fordultak elő pl. háztartási és egészségügyi papírból is. 3 . / A magánkereskedelem szerepe Az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül a magánkereskedelem , erősödött az áruellátásban betöltött szerepe. Számukban - különösen a Belkereskedelmi Törvény életbelépése után - ugrásszerű növekedés következett be. (1987-ben 8291 üzlet üzemelt 185 ezer m2-en.) Elsősorban a korábban korlátozás alá eső rövid- és divatáru szakmában következett be számottevő növekedés, ami a hálózat és a választék bővítésében, a divat követésében jó kiegészítőjévé vált az állami és szövetkezeti kereskedelemnek. A vendéglátó szakmában a korábbi 500 üzletről 1366-ra emelkedett az egységek száma, úgy véljük, hogy itt még további lehetőségei vannak a magánkezdeményezéseknek . összességében a magánkereskedelem fővárosi forgalmi részaránya 1 %-ról mintegy 6-8 H-ra növekedett. Emellett azonban gondot jelent, hogy az új üzletek létesítésének többsége a belterületekre koncentrálódott, valamint az, hogy az élelmiszer wl mm « • > i __j- 5 -
