1987. június 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
► » az intézmények ár- és díjbevételeinél mutatkozó többletteljesítés növelte a kiadási lehetőséget, illetve adott intézménynél fedezte azt a többletkiadást, amely a bevétel eléréséhez felmerült. ■% A fejlesztés területén a normatív fejlesztési lehetőség (fejkvóta) bevezetését a kerületi tanácsok többsége objektívebb, igazságosabb elosztási módszernek tartja, alapvetően egyetértenek a kerületcsoportonként - az ellátási szinvonal alapján - differenciált megállapításával is. Problémaként vetődött fel, hogy a fejkvóta kiszámításának az 1983. január 1-i állandó népesség az alapja a középtávú tervidőszak teljes időtartamára, ami a növekvő lakosságszámú kerületeket hátrányosan érinti. Ezzel összefüggésben 1987. második felében részletes vizsgálatot kívánunk végezni. A tervezés másik, közvetetten normatív eleme a céltámogatások rendszerének bevezetése, amelynek lényege, hogy a Fővárosi Tanács pénzügyi támogatással segítse a kiemelt fejlesztési feladatok kerületenkénti megoldását, egy4 szersmind adjon lehetőséget a kerületi pénzeszközök és a központi támogatás eredményes összekapcsolására. A kialakított céltámogatási rendszer alapvetően megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, de az 1986. évi tapasztalatok azt mutatták, hogy néhány elemét pontosítani szükséges. Az 1987. éves tervezés keretében az indokolt módosításokat végrehajtottuk. Bevezettük a tetőtérbeépítés és emeletráépítés cáltámogatását, a hitel felvételi lehetőség bővülésével összhangban közel kétszeresére emeltük a lakásépítés és- vásárlás helyi támogatását szolgáló céltámogatás összegét és pon- tosítottuk a parképítés céltámogatási feltételrendszerét. A főváros 1986. évi költségvetése a népgazdaság helyzetéhez igazodóan került összeállításra. Az ellátandó és megvalósítandó feladatokhoz rendelt pénzeszközök nagyságát alapvetően az állami költségvetés teherbíró képessége határozta meg. így a tanácsi gazdálkodásban elért eredmények és problémák reális értékelése csak az ország általános gazdasági helyzetének ismeretében lehetséges. A tervezett források megoszlása a következő volt: szabályozott bevétel 41 X, állami támogatás 48 X, egyéb érdekeltségi bevétel 11 X. így már a fő források megoszlásából is érzékelhető, hogy a szabályozott bevételek lemaradásának kompenzálására nem volt mód. IP c Hit- 3 -
