1987. június 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
5
► lei, ezzel kapcsolatban nőtt a családokra nehezedő teher. Emellett növekedett a halmozottan hátrányos helyzetű szociális rétegek aránya. A főváros- bán több mint félmillió a nyugdíjas korú lakos, és ezen belül magas a 70 éven felüliek száma. Ugrásszerűen emelkedett a szociális ellátásra szoruló családok, a veszélyeztetett gyermekek száma is. Ezért a szociális ellátás különböző formái iránt fokozódó igény jelentkezik. A kedvezőtlen tendenciák hatásának mérséklése érdekében a Fővárosi Tanács e területen növelte a támogatás pénzügyi lehetőségeit. Ösztönözzük a lakásmobilitást és növeljük a lakásépítés és vásárlás helyi támogatását. A szociális gondoskodás keretében megépült 120 új szociális intézeti hely, bővült az öregek napközi otthoni hálózata. A központilag biztosított pénzeszközön túl a Fővárosi Tanács pénzeszközeiből továbbá a kerületi tanácsok pénzmaradványából és belső átcsoportosításból növekedett a rendszeres és eseti segélyezésre fordítható pénzeszköz. A gyermek és ifjúságvédelmi program keretében javítottuk a családvédelmi feladatok személyi és tárgyi feltételeit és bővítettük a rendszeres nevelési segélyben részesülők körét. Az erőfeszítések ellenére csak az indokolt igények egyrészének kielégítésére volt mód, így több területen a következő években megoldandó jelentős ellátási feszültségek maradtak. Az 1986-ban bevezetett új tanácsi szabályozó rendszer fő elemei a tapasztalatok alapján beváltak. A korábbiaknál erőteljesebben érvényesült a tervezés demokratizmusa. A tanácsok gazdasági tevékenysége nagyobb teret és y ^ szélesebb, sokrétűbb lehetőségeket kapott. Növekedett a testületek önállósága, döntési köre, amely kellő felelősséggel párosult. A bevételek és kiadások összhangjának megteremtése érdekében kiemelt figyelmet kapott a pénzügyi helyzet folyamatos elemzése. • > A szabályozó rendszer nehéz gazdasági körülmények között került bevezetésre. Hatásának teljeskörű kibontakozását - az eddig eltelt rövid időn túl - alapvetően a feszített pénzügyi lehetőségek korlátozták, veszélyeztetve ezzel a normatív fejlesztési lehetőség és az intézményi alapellátás fedezetéhez garantált pénzeszközöket. Ez az irányító szerveket és az intézményeket az év során visszafogottabb gazdálkodásra ösztönözte, a pénzügyi helyzet folyamatos figyelemmel kisérése mellett intézkedések megtételére (pl. a beszerzésre fordított kiadás csökkentése) volt szükség annak ellenére, hogy / Pw 1 * ■- 2 i
