1987. június 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
22
\ / A központi bevételt képező illetékek alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a lakásingatlan vételével összefüggő visszterhes ingatlanátruházási kulcsok 1986. január 1-től való csökkentése, illetve az illetékjogszabálynak 1986. július 1-től történt gyökeres - az illetékkulcsok további általános mértékű csökkenését magábafoglaló - változása. Az illeték bevételek 0,4%-os túlteljesülését lényegében a korábbi években előirt illetékekre részletekben befolyt, valamint az egyéb illetékeknél jelentkező többletbevétel tette lehetővé. A forgalmi adó befizetésekből származó bevétel teljesítése elmaradt a tervezettől, amely összefüggésben van az adóköteles rendelés állomány csökkenésével. Ugyancsak a tervezett alatt maradt a levonásos jövedelemadóból származó bevétel, melynek oka részben a közületi szerveknél a foglal- / koztatás visszaesése, részben pedig az - általános jövedelemadó rendelet módosítás miatti - adókulcs változása. A költségvetési szervek működési bevételének fejezet szintű teljesitése 82,4%, melynek csak részben volt okozója a tervezett fejlesztések elhúzódása. / A működő hálózatot tekintve a kerületi tanácsok intézményeinél elért bevétel 93,5%-ra teljesült, ami 777 millió Ft, míg a központi szerveknél ez 98,9%, 263 millió Ft. Az itt mutatkozó bevételi . lemaradás oka, az irreálisan magas növekedési ütemmel tervezett előirányzat, összességében a Fővárosi Tanács fejezet szintű költségvetésében a szabályozott bevételeknél 1085 millió Ft bevételkiesés keletkezett, melyből 296 millió Ft a kerületeket, 789 millió Ft pedig a központot érintette. Az állami támogatás és a szabályozott bevételek együttes összegét tekintve azonban megállapítható, hogy az ellátandó feladatok nagyságrendjéhez viszonyítva a forrásokban jelentkező kockázat a főváros központja és a kerületi tanácsok között arányosan oszlik meg. b) Egyéb érdekeltségi bevételek E források részben a működés-fenntartás feladataihoz kapcsolódnak, részben pedig fejlesztési / célt szolgálnak. A működéssel összefüggő érdekeltségi forrásoknál elért bevételi többlet 242 millió Ft, a fejlesztéshez kapcsolódó forrásoknál ezzel szemben 80 millió Ft kiesés mutatkozik. Ez * utóbbi részben a tervezési tapasztalatok hiányára, részben az átvett pénzeszközök elmaradásé- > ra vezethető vissza. A kizárólag működési célt szolgáló úr- és díjbevételekhez konkrét intézményi érdekeltség fűződik, f tekintve, hogy az elért többlet a tárgyévben, vagy azt követően saját hatáskörben felhasználható. Az intézmények egyre inkább törekednek ilyen forrásokat biztositó tevékenységek folytatására, ennek eredményeként az ár- és díjbevételek teljesítése 1784 millió Ft (112,7%), melyből a központban 1199 millió Ft (112,9%) teljesült. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az intézmények saját érdekeltségük körében igen sokat tesznek azért, hogy működési feltételeiket javítsák. A településfejlesztési hozzájárulást megszavazó kerületekben a lakossági befizetések az eredeti terv 100%-át, a módosított terv 84%-át teszik ki. 1986. évben hat kerületi tanácsnál már az eredeti terv készítésénél számoltak összesen 37,7 millió Ft bevétellel, további kerületekben év közben módosították a forrásokat 8,5 millió Ft-tal, a teljesítés 37,9 millió Ft összegű. A tényleges / kivetéshez viszonyítva azonban a teljesítés csak 64,2%. W ai-2-
