1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
155
- 37 5.5 Tönccküzlekedés a hidakon A közúti közlekedéshez hasonlóan a tömegközlekedés sziik keresztmetszetei szintén a hidak. A Duna-hldakon a tömeeközlokedés, a jelenlegi közúti forgalmi adottságok mellett nem növelhető. Az autóbuszvonalak döntő többségének csúcsforgalomban legforgalmasabb szakaszai a Duna-hidak. A hat Duna-hid mindegyikét igénybe veszi a tömegközlekedés. Autóbusz valamennyi hídon, villamos négy hídon közlekedik, ezen kivtll egy metróvonal keresztezi a Dunát, összességében 25 autébuszviszonylat és 5 vlllamosviszonylat 256 jármüve, illetve 122 szerelvénye halad ét czucs- i órában a hidakon. A szállítóképesség: 73.o2o féróhcly/csucsóra/irény. A teljes munkanapi l ét% Irányú utasforgalom 716.600 fő. Ezen túlmenően a K-Hy-1 metró napi utasszúma 227.9oo fő / a csúcsórában, as erősebb Irányban 17.2oo utas/ . A metró átlagosan napi 24,1 %-kal réssesedlk a tömegközlekedés átkelőforgalmiból, de csúcsidőszakban részesedési értéke 33,1 %-ra niivek- c::lk. A Duna-lildak tömegküzlekedési teljesítményeit még az alábbiak Jellemzik 16.or. ábra/:- A hidakon szállított utasok megoszlása közel egycnlotes, 13,1 %-26,l % közötti részesedéssel, kivéve a Lánchidat. _ xz autóbuszok a Jiidakon maximális kihasználtsággal közlekednek, a villamosok csuca-lgénybo- vétclc non a hidakon adódik /kivétel: az 1-ns villamos/- Általánosságban megállapítható, hogy a Duna-hldakon /a metrót is beleértve/ az együttes ál- kelő utasforgalom évről-évre átlagosan 6-7 ozer utas/nap/2 irány értékkel csökken. E fó ter.- dencián túlmenően az utasforgalom területi eloszlásában bizonyos átrendeződés is vógboncgy, melynek következtében a szélső hidalrról bizonyos "befelé húzódás" tapasztalható. /A tömegközlekedés forgalmának Jövőbeni várható alakulását, a Duna hidakon a u. és ^1-es számú ábra szemlélteti./ ;> V A tömegközlekedési forgalom előrebecslése Az előrebecslés szempontjából jelentős problémának kell tekinteni azt a tényt, hogy a középső és dáll szektorban elhelyezkedő hidak tömegközlekedési funkció szempontjából nem választhatók ketté. ’ I A vizsgálatba bevonandó három híd /Erzsébet hid, Szabadság híd, Petőfi hid/ mindegyike kiveszi részét a dáll szektor forgalmából, ugyanakkor a Szabadság híd kapcsolata a budai középső területtel a topográfiai viszonyok következtében elenyészőnek tekinthető. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tömegközlekedési igények hosszú Idő alatt alkalmazkodnak a meglévő lehetőségekhez, a változásokra, uj lehetőságekre nehezen reagálnak. Ennek látványos következménye az, hogy Budafok és Csepel, e két szomszédos kerület között alig mutatható ki tömegközlekedési igény. Ilymódon tömegközlekedési szempontból az átkelési kapacitás bővítése akkor a leghatékonyabb, ha a meglévő lehetőségek közvetlen környezetében létesül, Így átcsoportosítja a meglévő igényeket. ■ I fii Hí I J . I i Pn
