1986. szeptember 2. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
54
illetve a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt - keletkező hiány fedezetét gazdálkodási tartalék képzésével feloldani. A gazdálkodási tartalék képezhető- a költségvetésben tervezett előirányzatként = előnye: ha a tartalékot az adott évben nem folyamatos kiadások fedezetére kell felhasználni, akkor a tartalék összege a következő évben is rendelkezésre áll = hátránya: a képzéskor más kiadásokat kell csökkenteni- pénzmaradványból (bevételi többletből, kiadási megtakarításból) = előnye: a képzéskor nem kell beindított, folyamatos feladatok előirányzatait csökkenteni = hátránya: ha az adott évben fel kell használni, a következő évre már nem áll rendelkezésre, újra kell képezni. Ez viszont csak akkor lenne lehetséges, ha bevételi többletből, kiadási megtakarításból pénzmaradvány keletkezne, amely viszont éppen a hiány miatt nem valószínű. Amint az a fentiekből kitűnik az elkövetkezendő időszakban fokozatosan rá kell térni a terv szintjén történő tartalékolásra, amelyre eddig a finanszírozás, a bevételi források biztonságosabb volta miatt nem volt szükség. A kerületi tanácsoknál új helyzetet teremtett az új tanácsi szabályo- , zás, melynek szellemével és feltételeivel összhangban 1986. január 1vel megszűnt az a lehetőség, hogy ha a kerületi tanács bankszámlája ellen benyújtott megbízásokra az nem adott fedezetet, akkor az OTP leemelhette a szükséges összeget a Fővárosi tanács költségvetési számlájáról. A kerületi tanácsok átmeneti pénzeszköz hiányuk feloldására felvehetnek- kamatmentes gazdálkodási előleget, illetve- rövidlejáratú hitelt. Ha a tanácsok nem gondoskodnak időben banszámláik feltöltéséről, az OTP r h
