1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
49
\r n ! A külföldi turisták nagy része, becslések szerint legalább 70%-a felkeresi a fővárost. A vendégéjszakákban mért összkeresletből (külföldi, belföldi) Budapest 1980-ban és 1985-ben is hasonló arányban — mintegy 30%-ban — részesedett. Az elmúlt időszakban a külföldi és belföldi vendégek száma egy-egy évben másfél millió körüli volt, az utóbbi 2 évben azonban már megközelítette a 2 millió főt. Az ország összes kereskedelmi szállásférőhely-kapacitásának jelenleg 16%-a található Budapesten, ezen belül a szállodai kapacitás 32%-a. 1981. óta a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása több mint egyharmadával, ezen belül a szállodáké — a tervezett 4 ezer helybővítéssel szemben — 6600 hellyel emelkedett. A tervidőszak folyamán 8 új szálloda (Fórum, Átrium Hyatt, Buda-Penta, Novotel, Rege, Stadion, Expo, Taverna) épült fel, 5700 férőhellyel. 4 szálloda (Flamenco, Erzsébet, Béke, Hungária) rekonstrukciójára került sor az elmúlt időszakban, amelyeknél érvényesült a helyszám növelésére irányuló törekvés is. A szállodaépítések egy része jelentős külföldi hitel i- génybevételével valósult meg. Az új szállodák közül 3 a Belvárosban épült fel, ami megfelel a reális idegenforgalmi igényeknek. Az alacsonyabb kategóriájú szállásférőhely kapacitásnövelése érdekében elsősorban a vállalati és intézményi vendégházak, a magánerő bevonására, valamint a fizető vendéglátást ösztönző szabályozásra történtek intézkedések. Megállapítható azonban, hogy a kempingek férőhely-száma öt év alatt csökkent, és az igényekhez mérten nem elegendő, pedig a nyári csúcsforgalom levezetésének ez lehetne a legolcsóbb formája. A fiatal túristák elszállásolási lehetőségei sem növekedtek, jelenleg is kevés az úgynevezett kisegítő szálláshely. A vizsgált időszakban számos - az idegenforgalmat szolgáló fejlesztés, szervezési intézkedés történt. Ide sorolható pl. a Belváros, a Vámegyed rekonstrukciója, a Kongresszusi Központ létesítése, a vendéglátó hálózatban több új, egyedi karakterű egység megvalósítása, a Ferihegyi Repülőtér új forgalmi épületének átadása, az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését elősegítő új idegenforgalmi szervezetek létrejötte. 12. Sütőipar A budapesti sütőipari termékellátás javítása érdekében a VI. ötéves terv alapvető célkitűzése volt a kapacitáshiány megszüntetése, a termékek minőségét megóvó szállításfejlesztés, az üzembiz- | tonságot szavatoló gép-és kemencecserék végrehajtása. A cél elérését meghatározó komplex fejlesztési program végrehajtásaként összességében mintegy 1,7 milliárd Ft értékű fejlesztés valósult meg, 1027,2 millió Ft tanácsi fejlesztési alap felhasználásával. Belépett az Észak-pesti, a Dél-pesti és a Hungária körúti kenyérgyár, rekonstrukcióra került sor a Százados úti süteményes üzemben. Kemence- és gépcserék, bővítések révén korszerűbbé vált a Százados úti, a Lágymányosi, a Csepeli Kenyérgyár és több kisebb üzem termelése. A szállításfejlesztés eredményeként a konténerben szállított kenyér aránya 50%-ra emelkedett. A fejlesztések eredményeként a rendelkezésre álló 985 tonna/16 óra kapacitással, kétműszakos termeléssel a hétvégeken is biztosítható a lakossági igények kielégítése. A friss termékek részarányának növekedésével párhuzamosan javult a pékáruk minősége, bővült a választék. Igen jelentősen (napi 5,8 tonnáról 85,7 tonnára) növekedett a magániparosok termelői kapacitása. 1985. évben a budapesti sütőipar fejlesztésére átutalt 70,4 millió Ft felhasználásra került. Elkészült a Hungária körúti kenyérgyár. A meglévő üzemekben a gép- és kemencecserékkel, valamint a szállításfejlesztéssel tovább javult a termelés üzembiztonsága, a termékek minősége. l ^ 1
