1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
230
^ TÁJÉKOZTATÓ a Végrehajtó Bizottság állal 1985. április 9-én megtárgyalt 1985. évben végzett költségvetési ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentésből A költségvetési gazdálkodás A vizsgált intézmények szakmai, gazdasági feladataikat a korábbiaknál kedvezőtlenebb pénzügyi feltételek mellett végezhették. Széles körben volt tapasztalliató megfontolt, felelősségteljes gazdálkodási magatartás, a takarékossági követelmények érvényesítése, pénzkímélő megoldások felkutatása és alkalmazása, és ezzel párhuzamosan a bevételek növelésére irányuló tevékenység. Az állagmegóvás terén mutatkozó lemaradás, a szakmai eszközök kény szénién lassúbb ütemű pótlása, ezzel az avulás és az elhasználódás felgyorsulása azonban egyre több esetben az ellátási színvonal megtartását veszélyeztette. A feszültségeket jelzi, hogy több intézmény pénzügyi helyzete — a többletbevételek igénybevétele ellenére - az év utolsó negyedében kritikussá vált, fizetési nehézségek merültek fel, pl. Tétényi, Bajcsy-Zs., Apáthy I. kórházak. A gazdálkodással szemben támasztott követelmények érvényesítése érdekében a gazdálkodó szervek már a tervezés időszakában figyelmet fordítottak a szakmai igények és a pénzügyi lehetősé- < gek összehangolására. R V A kedvező tapasztalatok ellenére több gazdálkodó egységnél észrevételezett az ellenőrzés túltervezést, különösen az élelmezési költségek terén. Az évközi pótelőirányzat juttatások célirányosak voltak és konkrét feladatokhoz kötődtek. Nagyságrendjük csökkent, de az állagmegóvási feladatok megvalósításában kiemelt jelentőséggel bírtak. A pótelőirányzatok felhasználása a megjelölt célokhoz igazodott. A gazdálkodás során a takarékossági célkitűzések az intézmények többségénél érvényre jutottak. Helyes kezdeményezéseket tapasztalt az ellenőrzés a kerületi GAMESZ-oknál. A pénzeszközök koncentrálása lehetővé tette a nagy tételben történő vásárlások mellett az időszakos árengedmények kihasználását. Ez több kerületben jelentős, számszerűsíthető megtakarítást eredményezett. Egyre elterjedtebbé vált a pénzkímélő módszerek bevezetése, amelyek a meglévő műhelyek, gépek és munkaerő jobb, szervezettebb kihasználásában fejeződtek ki. Az elhasználódott berendezési tárgyak selejtezése helyett azok javítása, felújítása vált mind több területen gyakorlattá. Megtakarítást értek el - elsősorban az alsó-és középfokú oktatási intézmények, nevelőotthonok, szociális otthonok — társadalmi munkaakciók megszervezésével, patronáló vállalatokkal, bázis- üzemekkel való együttműködés révén ssyát rezsis munkák fokozásával, intézményben folyó termelő tevékenységnek, és a termelési gyakorlatnak részben saját célra történő hasznosításával. A GAAlESZ-ek létrehozása, illetve működése egyre eredményesebbé vált, s a korábbiaknál hatékonyabban és takarékosabban képesek felhasználni a tanácsok rendelkezésére álló anyagi erőforrásokat. I ,0 I — — ---------------, * »
