1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
\ Nem beruházási célokra - elsősorban a lakásforgalmazással, lakásépítés és -vásárlás támogatásával, területelőkészítéssel kapcsolatos feladatokra, első fogyóeszköz beszerzésre és fővállalkozói előlegre - a módosított előirányzatnál 6%-kal kevesebbet, összesen 1.3 milliárd Ft-ot használtunk fel. A Fővárosi Tanács 1985. éves fejlesztési kiadásainak összege 10,2 milliárd Ft, a tanács által jóváhagyott terv 98,6%-a, a módosított előirányzat 96,3%-a. A lemaradás elsősorban a komplex lakásépítéshez kapcsolódó vonalas létesítményeknél jelentkezik, ezen túl a gazdálkodási tartalékot sem használtuk fel teljesköiűen. A kerületi tanácsok 1985. évben fejlesztési célra 1,3 milliárd Ft-ot fordítottak. Ez az összeg az eredeti tervük 94,7%-át, a módosított előirányzatuk 71,2%-ét teszi ki. Különösen alacsony a tervteljesítés az V., a IX., a X. és a XI. kerületi tanácsnál. 1985. év végén a realizált bevételek és kiadások egyenlegeként a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjának záró pénzkészlete 742 millió Ft volt, a kerületi tanácsoké pedig 450 millió Ft. A pénzmaradványok, az új tanácsi szabályozásnak megfelelően, a tanácsok egységes pénzalapjába kerültek. 2. Devizagazdálkodás 1981—1985. években a tanácsi gazdasághoz tartozó szervezetek deviza ellátásának rendje több alkalommal módosult. 1981. évhez viszonyítva a tőkés behozatali keretek 1984. évben mintegy 45%-kal, 1985. évben 28%-kal kisebbek voltak, miközben az ellátandó intézmények és vállalatok köre szélesedett. A keretek alapszerű kezelésének megszüntetése is hátrányosan befolyásolta a tanácsi intézmények és vállalatok import lehetőségeit. Kedvezőnek értékelhetjük, hogy a nehéz körülmények ellenére, az 1372 millió Ft keret 91,7%-át fel tudtuk használni A költségvetési szervek import teljesítését értékelve megállapítható, hogy a prioritásoknak megfelelően az egészségügyi beruházások, valamint a meglévő egészségügyi intézményhálózat gépműszer beszerzéseinek részesedése a legmagasabb (48%). A tanácsi beruházásként megvalósuló közmű- és közlekedési fejlesztések tőkés behozatala 29%- ban részesedett. A tűzoltóság fejlesztésére, alkatrész ellátására fordított tőkés import 12%-os arányt képvisel. A tanácsi felügyelet alá tartozó közüzemi szolgáltató vállalatok közül a BKV tőkés importja a legmagasabb, amelyet elsősorban a meglévő berendezések működését biztosító alkatrészek, valamint speciális gépek és műszerek beszerzésére fordították. A második legnagyobb fogyasztó a Közterületfenntartó Vállalat volt, amely speciális gépjármüveket vásárolt a kommunális szemétszállítás és a gépi úttisztítás technikai feltételeinek megteremtésére. A nagy fogyasztók közé sorolhatók még a Vízművek, Gázművek, Csatornázási Művek. A lakossági szolgáltatások ellátását csak e tőkés eredetű és más módon be nem szerezhető anyagok felhasználásával tudták biztosítani. 12
