1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
15
r ” ——| f A bcniházáskorlátozó intézkedések következtében a gazdálkodási tartalékok zárolása mellett, elsősorban a tanácsi célcsoportos lakásépítés, valamint a közmű és a közlekedési beruházások pénzügyi lehetőségei szűkültek. Nehezítette a helyzetet, hogy az adott körülmények ellenére, a tanulók számának növekedése és a költségek alakulása miatt jelentősen — több mint 1,5 milliárd Ft-tal — növelni kellett az oktatási beruházások előirányzatát. A nem beruházási célú fejlesztési kiadások az eredeti tervnek 4,5-szeresét teszik ki és összegük megközelítette az 5 milliárd Ft-ot. A beruházás korlátozó központi intézkedések végrehajtása során 1,1 milliárd Ft-ot átcsoportosítottunk az egészségügyi és oktatási intézmények, valamint a lakóházak felújítására. A tanácsi vállalatok részére forgóalap feltöltésre 0,5 milliárd Ft-ot, műemléki feladatokra, első fogyóeszköz beszerzésre és felújításokra együttesen 0,9 milliárd Ft-ot biztosítottunk. A visszatérülő fővállalkozói előleg kifizetés meghaladta a 0,7 milliárd Ft-ot. A középtávú tervidőszak alatt évről—évre növekvő összegeket, összesen 0,8 milliárd Ft-ot fordítottunk a lakáscserék ösztönzésére. A tanács és intézményei dolgozói lakásépítésének támogatására 0,3 milliárd Ft-ot fordítottunk, a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatására 0,2 milliárd Ft-ot használtunk fel. A területelőkészítés nem beruházás jellegű kiadásainak összege 0,2 milliárd Ft volt. A Főiárosi Tanács fejlesztési célú kiadásainak összege a VI. ötéves tervidőszakban összesen 55,7 milliárd Ft, a tervezett felhasználás 85%-a. Ebből a beruházási felhasználás 51,8 milliárd Ft, a tervezett 80,2%-a. A 12,8 milliárd Ft-os csökkenést a beruházás korlátozás, a kerületi tanácsok részére a feladatkör bővítéssel összhangban leadott pénzeszközök emelkedése, valamint - a tervidőszak első és utolsó évében — az előirányzatnál alacsonyabb felhasználás okozta. A korlátozó intézkedések a szakigazgatási szervek közül elsősorban a Beruházási Főosztályt, a Közmű- és Mélyépítési, valamint a Közlekedési Főigazgatóságot érintették. Ennek következtében a középtávú tervhez mérten a fejlesztési felhasználás a Beruházási Főosztályon 24%-kal, a két másik szakigazgatási szervnél egyaránt 19%-kal csökkent. A Művelődésügyi Főosztály előirányzatának 36%-os túlteljesítése a megemelt általános iskolai tanteremépítési program megvalósításával függ össze. Az Ipari- és Mezőgazdasági Főosztály 16%-os többletfelhasználása látszólagos, mivel - a középtávú tervvel szemben - tartalmazza a szolgáltatásfejlesztési alapból tanácsi | beruházásban megvalósított létesítmények ráfordításait is. A Tervgazdasági és Munkaügyi Főosztálynál került elszámolásra a lakáscserék ösztönzésére, valamint a tanácsi- és tanácsi intézmények dolgozói lakásépítésének támogatására biztosított összeg, amely együttesen mintegy 700 millió Ft-os — középtávú tervben nem szereplő - felhasználást jelent. A Pénzügyi Főosztálynál kimutatott 912 millió Ft-os felhasználás döntő része az intézmények és lakóházak felújítására átcsoportosított összeg. f A kerületi tanácsok fejlesztési kiadásainak összege a VI. ötéves tervidőszakban összesen 6,3 milliárd Ft volt, a tervezettnél 70,5%-kal magasabb. Ezen belül a beruházási célú kifizetések összege 5,2 milliárd Ft, az eredeti előirányzatnál 47,8%-kal több. 1985. évben a tanácsi fejlesztési alap összes kiadása 11,5 milliárd Ft volt, amelyből 9,9 milliárd Ft-ot beruházási célra használtunk fel. A tanács által jóváhagyott éves terv teljesítése 98,1%, a módosított előirányzat teljesítése 92,6%. A bemházási célú kifizetések 60%-át a komplex lakásépítésre, 5%-át célcsoportos kórházfejlesztésre, 23%-át egyéb tanácsi beruházásokra, 12%-át a I nem tanácsi infrastruktúrális beruházások támogatását célzó alapátadásokra fordítottuk. i 11 | '■ M I ___________________________________ ________________________________________—— -------------- —-------------------------------------------------------
