1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
14
I | A Fővárosi Tanács fejlesztési alapjának bevétele a tervezett 10,7%-os növekedés helyett az előző tervidőszakhoz mérten 8%-kal csökkent. A s^ját bevétel (községfejlesztési hozzájárulás, telek tartós használatbavételi díj, a lakásépítéssel és juttatással kapcsolatos bevételek stb.) a tervhez mérten több mint 70%-kal, 1,9 milliárd Ft-tal emelkedett. A vállalatok (szövetkezetek) által fizetett városi és községi hozzájárulás összege ezzel szemben 2,4 milliárd Ft-tal, 15,5%-kal alatta maradt a tervezettnek. Bankhitelt csak a tanácsi értékesítésű lakások árbevételének megelőlegezése céljából vettünk fel. Az erre folyósított hitel összege - a tanácsi értékesítésű lakásépítés fokozatos csökkentése következtében - a középtávú terv előirányzatának alig kétharmada, annál 3,2 milliárd Ft-tal kevesebb. Az egyéb, elsősorban közmű beruházások megvalósítására benyújtott összesen 523 millió Ft-os hiteligényünket az Országos Takarékpénztár nem tudta kielégíteni. Az állami hozzájárulás 4,7 milliárd Ft-tal alacsonyabb a tervezettnél. A nem tanácsi szervekkel, vállalatokkal, országos hatáskörű szervekkel, elsősorban a fegyveres testületekkel kialakult koordináció keretében átvett pénzeszközök összege 3,7 milliárd Ft volt, 8,9%-kal meghaladta a tervezettet. A kerületi tanácsok fejlesztési alapjának összes bevétele 80%-kal magasabb az előirányzatnál. E- zen belül s^ját bevételeik - melynek közel kétharmadát a lakosság községfejlesztési hozzájárulása jelentette — 40,5%-kal emelkedtek. A Fővárosi Tanács által biztosított céltámogatások ösz- szege, a feladatkör bővüléssel összhangban, több mint kétszeresére emelkedett. A növekedés azzal függ össze, hogy 1983. január 1-től jelentősen kibővültek a kerületi tanácsok fejlesztési feladatai, így többek között hatáskörükbe került a 300 lakás alatti magánerős lakótelepek építése, az összes lakótelep parkosítása és a nem lakótelepen épülő általános iskolák megvalósítása. 1985. évben a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok fejlesztési alapjának összes bevétele 12678 millió Ft volt, a tanács által jóváhagyott tervnél 4,6%-kal magasabb, a módosított előirányzathoz mérten viszont 0,9%-kal kevesebb. A lemaradás a kerületi tanácsoknál jelentkezett és a fő oka I az, hogy a lakásépítés és -vásárlás céljára a kerületi tanácsok részére rendelkezésre bocsátott 180 millió Ft-os hitelkeretből mindössze 33 millió Ft felvételére, illetve felhasználására került sor. A Fővárosi Tanács a bevételi tervét a s^ját források jelentős növekedése eredményeként 1985. évben túlteljesítette. Kiadások ► A VI. ötéves tervidőszakban a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok együttesen 62,3 milliárd Ft-ot — a tervezettnél 10%-kal, az előző tervidőszak tényleges felhasználásánál 3%-kal kevesebbet — fordítottak fejlesztési célokra. A népgazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt az elmúlt évek során az éves tervezés keretében — 1983 és 1984 években év közben is - beruházás korlátozó központi intézkedésekre került sor. . E mellett a tervidőszak első és utolsó évében a beruházási célú kifizetések összege nem érte el a tervezett szintet. Főként a kormányzat kényszerintézkedései következtében az összes fejlesztési kiadásból a beruházási célú felhasználás 57 milliárd Ft volt, ami 11,1 milliárd Ft-tal, 16,3%-kal alacsonyabb az eredetileg tervezettnél. 10 M ® y»*. * I — — ' *—— -
