1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
82
[— I— —I I *1 : 3.4. LAKÓTERÜLETEK Szervezett többszintes lakásépítés miatt 10—15 ezer I Belső kerületi rehabilitáció keretében 8—10 ezer 3.4.1. LAKÁSÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE Egyedi lakásfejlesztés miatt (rehabilitáción kívül) 10—12 ezer I Egyéb városrendezési okokból (életveszélyes, romos épületek, í A főváros lakásállománya az elmúlt időszakban a következőképpen alakult, figyelembeváve egyút- közlekedésfejlesztés és környezetvédelem miatt) 17—18 ezer tál a népesség, ill. családegységek számát, a lakásellátást is. __________ L AKÁSMEGSZÜNÉS ÖSSZESEN: 45-55 ezer 1000-ben MEGNEVEZÉS 1960 1970 1980 A tervezett lakásépítés és megszűnés együttes hatására 2000-re a főváros lakásállománya (a terv- számok középártákánek figyelembevételével) 806 ezerről 921 ezerre növekszik. Lakónépesség 1783,2 2001,1 2069,4 Családegységek száma 689 0 777 4 822 0 A lakásellátás a fővárosban 1985 és 2000 között a következőképpen alakul: j Lakásállomány 5354 6278 726,7 Különbözet -153,6 -149,6 -95,3 1000 ben MEGNEVEZÉS 1985 2000 Megállapítható ennek alapján, hogy a 60-as évek dinamikus népességnövekedését a lakásépítés Családegyság 828,0 880,0 hasonló ütemben követte, elsősorban az akkor indult hatalmas lakótelep-ápitásek révén; ennek el- Lakásállomány 806,0 921,0 lenére a lakáshelyzetben lényeges javulás nem következett be. A 70-es években a nápesságnóveke -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------d ás üteme lassult, viszont a lakásépítés (újabb lakótelepek indítása, ás a fellendülő magánerős Különbözet (lakáshiány, ill. építkezések, elsősorban a budai hegyvidék beépítése rává'i) fokozott ütemben folytatódott, en- többlet) -22,0 +41,0 nek következtében a lakásellátás terén számottevő javulás állt elő. Az 1980—85 közti időszakra jellemző az állami lakásépítés mértékének ás arányának csökkenése, ás tovább emelkedik a magánerős lakásépítés aránya. A fővárosi lakásállomány 1986-ra a tervezett lakásépítések befejezése ás a A számítások szerint várható, hogy az 1990-es években a lakások száma fokozódó mértékben meg v lakásmegszűnések alapján 806 ezerre tehető. fogja haladni a lakásra igényjogosultak (családegyságek) számit. A 2000. ávra kialakuló lakástöbblet mintegy fele a lakások használatbavételének, a megürülő lakások újabb kiutalásának, illetve Az agglomerációs övezetben a népességnövekedés üteme, a lakásállomány alakulása, a lakásellátás értékesítésének lebonyolítása miatt szükséges. > összességében a fövárosbeli tendenciához hasonló módon alakult, azonban az egyes településekben nagy eltérések voltak. Volt, ahol a lakásellátásban meglevő hátrány a 60-as ás 70-es évtizedben A lakástöbblet másik fele a várhatóan fokozódó lakásmobilitás gyakorlati megvalósításában játszik még tovább fokozódott (pl. Érd, Gyömrő, Szigethalom). Több helyütt viszont a kedvező tenden- szerepet. A családegyságek átlagos nagysága a hosszútávú időszak során 2,36 főről 2,15 főre fog cia már a 60-as években megindult ás napjainkig tart (pl. Pilisvörösvár. Solymár, Vecsés, Fót). csökkenni. Ez a csökkenés csak kismértékben függ össze a születések számával, inkább a lakáshelyA lakások száma csak a Szentendrei sziget településeiben csökkent. zet további lényeges javulásának ás ennek során a családok további felaprózódásának a következménye. (Ezek az átlagok a legtöbb európai nagyvárosban, ahol lakástöbblat van, a gyakorlatban 1980-ban az övezet 126.000 lakásában mintegy 140.000 család ált, tehát csak 90%-uk rendelkezett már kialakultak.) önálló lakással. A lakáshiány mértéke Budaörsön, Szigethalmon, Dunakeszin, Budakeszin, Ke re- A lakásállomány változásának összevont területi adatai: pestarcsán volt a legnagyobb. Az övezet lakásállománya 1986-ra a tervezett lakásépítések alapján 144.000-ra tehető. UA.t .. * _ EZER LAKÁS 1970-1985-2000 Az agglomerációban a lakások számának növekedése mellett kedvezően változott a lakásállomány 1970 1985 2000 között minősége ás összetétele is. A fővárosban az egyszobás lakások aránya 1980-ra 49%-ról _________________________________________________________________________________ 3 5%-ra csökkent, de még mindig magasabb, mint az ország más településeiben. A lakásállomány Központi fekvésű kerü1/4 része volt még komfort nélküli. Az egyszobás lakások aránya a VI., VII., VIII., IX.. XIII. ás letek (l„ V-IX) 178,7 172.0 167,7 - 3.7 - 28 XX. kerületekben meghaladja a 40%-ot; itt a legmagasabb a komfort nélküli lakások aránya is. Budai kerüjetek Az övezetben 1970 és 1980 között az egyszobás lakások száma 50%-ról 27%-ra csökkent, a 3 ás (ILIN.. XI., XII., ^ Q 214Q 23g 3 +49g + többszobás lakások aránya 11%-ról 28%-ra nőtt. A teljes közművel rendelkező lakások száma főleg I ott nagyobb arányú, ahol az állami lakásépítés koncentrálódott, elsősorban a városokban. Az öve- Pa,ti oldal .Átmeneti zet elllátottrigára legjellemzőbb, hogy a lakások felszereltsági aránya kedvező, azonban 1980- fekvésű kerületek bán vezetékes vízzel csak a lakások 65%-a - ebből 20% udvari csapról vagy közkifolyóról - volt (X., XIII., XIV.) 116.7 153,5 166,5 +315 + 8,5 ellátva, közcsatornába pedig csak a lakások 15%-a volt bekötve. Pesti oldal peremkerületei (IV.. XV., XXI.) 188,0 266,5 347.5 +418 +30,4 A budapesti agglomeráció rendezési terve a hosszútávú tervidőszak végéig a fővárosban 150-180 ___________________ _________________________________________________________ a zar lakás építését irányozza elő. A lakásállomány fejlesztéséhez a tervezett, illetve a személyi ÖSSZESEN: 626,4 806,0 921,0 +28,7 +14,3 tulajdonban levő lakóépületekben várható lakások megszűnését is számításba kellett venni: | £ i ^ I , 47 Jh * ^ i .... -______________________________________________________________' ~ ^ r
