1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

83

r— I— —I ""i

! 1 1 :

■ i

A lakásállomány változása azt eredményezi, hogy Budapest lakóterületén a lakássűrűség 1985- pításre lehet számítani vagy jelentős belterületi tartalékok vannak, (pl. Budaörs, Dunakeszi, ill.

i 2000 között 1 ha-ra számítva 32,0 lakásról 35,3-ra emelkedik. A növekedés mértéke a budai olda- Érd)

Ion 2,1 lakás/ha, a pesti oldalon 4,1 —4,5 lakás/ha. A lakássűrűség változásának összevont területi

adatai a következők: A lakásépítés többsége magánerősen valósul meg. A budapestinél alacsonyabb ápitási költségek

mellett a Budapestről kiköltözöket az motiválja, hogy minőségi lakásigényüket az övezetben job- 1980 1985 2000 Változás bán tudják kielégíteni. Az egyéb infrastrukrurális ellátottság - közművesítés, útépítés, intézményLAKÁS/ha LAKÁS/ha LAKÁS/ha 1985-2000 KÖZÖTT ellátás sth. - hiánya viszont csökkenti az övezeti lakóterületek vonzását. A lakásépítés és lakásállolakás/ha mány területi megoszlását a 3. táblázat tartalmazza.

ÖSSZESEN: 28,8 32,0 35,3 *3,3 Az új építésű lakások számának ás arányának növekedése Budapesten és az övezetben egyaránt

kedvezően hat a lakásállomány minőségére ás összetételére is. Az állami és magánerős lakásápítás- A központi fekvésű kerületekben a városrészek rekonstrukciója, illetve a műszakilag avult épüle- ben egyaránt nő a nagyobb alapterületű, 3 ás többszobás lakások aránya. Ezzel egyidejűleg csoktek bontása következtében a lakások száma kismértékben csökken, a lakássűrűség csökkenése en- ken az egyszobás lakások száma, részben mert újonnan kevesebb épül, részben mert megszűnnek megfelelően csekély mértékű. nek; a rehabilitációs területeken összevonással, a peremkerületekben a lakótelkek közműfejlesztésével párhuzamosan a lakások komfortfokozata növelhető, (gy nő a fürdőszobás lakások aránya.

A budai oldal lakóterületein a lakások száma az elmúlt időszak nagymértékű növekedéséhez vi- Az ezredfordulóra a fővárosban az egy lakásra jutó lakónépesség a jelenlegi 2,76 fő/lakásról 2,14

szonyítva sokkal kisebb arányban ugyan, de tovább növekszik. A növekedés területi megoszlását fő/lakásra, az övezetben 3,24 fő/lakásról 2,70 fő/lakásra csökken, bár utóbbi az egyes településekalapvetően meghatározza, hogy a már túlzsúfolttá vált budai hegyvidék további beépítése nem ben igen eltérő, 2,1-3,1 fö/lakás érték között alakul. Az új lakóterületeken balül csökken a magafolytatható, a családiházas ás az intenzívebb (társasházas) átépítés tartalékai elsősorban a II. kar. sabb szintszámú lakóépületek ápitási aránya; a magánerős épftis mellett az állami lakásépítésben is

külső rászán (Pesthidegkút) ás a XXII. kerületben találhatók. A lakássűrűság emelkedése ezeken fokozottan előtérbe kerülnek a korszerű, alacsonyabb, emberibb léptékű beépítési formák,

a területeken a legnagyobb, 2,5-2,8 lakás/ha. A lakóterület jelentékenyebb bővítése következik

be a III. kerületben, részben telepszerű többszintes, részben alacsonyabb beépítésű területekkel, A terv időtávlatán túl nagy távlatban feltételezhető tendenciák:

a lakisXJrűság növekedése átlagosan 2,1 lakás/ha. Legalacsonyabb a lakássűrűság változása XI. — fokozott mértékben folytatódik a belső városrészek rehabilitációja ás rekonstrukciója, ennek

ás XII. kerületben, 18 ill. 1.8 lakás hektáronként. következtében itt a lakásállomány bizonyos mértékben csökken;- szükségessé válik az időközben elavulttá váló lakótelepi lakásállomány folyamatos korszerűsí- ' A pesti oldal .Átmeneti" fekvésű" kerületeiben a lakásállomány növekedése szerény mértékű. táse, mely bizonyos fokig követheti a változó lakásigényeket, ezáltal kedvezően hat a lakásálA lakásűrűság azonban jelentős mértékben (65 lakás/ha-ral) növekszik a XIV. kerületben, mert lomány összetételére is;

itt növelhető számottevően a jelenlegi beépítés intenzitása. - az övezetben a mennyiségi lakásigények kielégítése után a lakóterületek infrastruktúrájának

fejlesztésére helyeződik át a hangsúly, majd annak lehetőségeit kihasználva a közepes intenzi- A lakásállomány a pesti oldal peremkerületeiben bővül a legnagyobb mértékben. A lakássűrűság tású, laza városias beépítés arányának növekedése várható,

növekedését (hektáronként 4,1 lakás) eredményezi elsősorban a meglevő családiházas területek kiépítése, ill. intenzívebbé való átépítése a XV-XVIII. kerületben. A meglevő lakóterület telepszerű többszintes beépítésű területekkel jelentősen bővül a XIV., XVIII., XX., XXI. kerületben, ezzel magyarázható a magasabb értékű lakássűrűság ezeken a területeken (a növekedés legnagyobb a XXI. kerületben, 7,4 lakás hektáronként).

Az említett változások az egészséges kiegyenlftődást eredményezik, mert a legnagyobb növekedés általában azokban a városrészekben várható, ahol a legalacsonyabb volt a lakássűrűság. A hosszútávra vonatkozóan a lakásállomány kerületenkénti változását az 1. sz. táblázat, a lakóterületek lakássűrűségének kerületenkénti változását a 2. sz. táblázat tartalmazza.

Az agglomerációs övezetben a lakásépítési terv - szükségletként — 41 ezer többletlakát létesítésével számol, melynek nagyságrendje az agyas településekben a lakónépesség várható számából ás a fő/lakás mutató településenként magkülönböztetett alakulásából volt megállapítható, figyelem- beváve az agyas települések jellegzetességét is, (pl. a nemzetiségi sajátosságok, rokonsági kapcsolatok stb.). A lakónépesség növekedése a kisnártákű természetes szaporodásból ás a mérséklődő, az agglomeráción kívülről, és a Budapestről történő bevándorlé&ól adódik. Az ebből visszavezetett lakásigányszámftás Így tartalmazza a budapesti kiköltözők igényét is. Ez azonban előreláthatóan továbbra aam les akkora, hogy az agyas települések fejlesztési lehetőségeit meghaladja.

Az övezetben a 41 szer lakásszaporulat mellett évi 1400-2000 lakás újjáépítésével ás 3000-4000 lakás felújításával, korszerűsítésével lehet számolni. 2000-rs az övezet lakásszáma 144 ezerről 185 ezerre növekszik és ezzel egy időben a lakásállomány jelentős minőségi javulása is várható.

Továbbra is azzal kall számolni, hogy a lakásépítési kereslet főként a városokba, a fővároshoz közeli, hegyvidéki és a főútvonalak mellett fekvő településekbe irányul. Ezt azonban befolyásolják az agyas települések fejlesztési lehetőségei. A lakóterületek lakássűrűsége a nagyrészt családiházas beépítés következtében nem változik lényegesen a jelenlegi átlagos kb. 10 lakás/ha értékhez képest.

Jelentősebb növekedés csak azokban a településekben várható, ahol nagyobb arányú intenzív bééI I 48 ^ ' íll^ : * í '■ ij

i J 1 .---------------------------------------------------------------------------------------------------------------——2