1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
78
ra r~ r~ ~i ~i i i ■ ' i b)alátámasztó munkarészek koztatottak számának csökkenésében és a tercier ágazatokénak emelkedésében jelentkezett. A fő> városba naporita érkező ingázók száma (205 ezer fő) az évtized során nem változott, ezen beiül az övezetből bejárók száma 101-ről 108 ezerre nőtt. I 3.3. NÉPESSÉG t Az ezredfordulóig a főváros napi ingázásból eredő nyeresége várhatóan a jelenlegi 180 ezer fős szinten marad, a távolsági ingázás mérséklődését az övezetekből bejárók számának a 90-es évek ele 3.3.1. A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA jén bekövetkező mintegy 10—20%-os növekedése valószínűleg kiegyenlíti. A népességnek a budapesti agglomerációba történő koncentrálódása a 70-es évtizedben mérséklő- A foglalkoztatottak számának alakulását a munkaképes korú népesség változása határozza meg. dött. A lakónépesség száma 1970 és 80 között 128 ezer fővel (15,5%-kal) nőtt. 1980-83 között A fővárosban a lakónépességből munkába vonhatók száma csaknem folyamatosan csökken, az a növekedés üteme tovább csökkent, ebben az időszakban 19 ezer fővel (0,8%-kal) gyaiapodott a övezet aktív keresőinek száma ugyanekkor jelentősen emelkedik, népesség. Az agglomeráció foglalkoztatási szerkezetében mérsékelt ütemű változások várhatók. A foglalkoz- A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója szerint az agglomeráció népesedési tatottak aránya csökken az iparban, nagyjából az eddigi szinvonalon marad a közlekedésben és a folyamataiban a korábbiaktól és az országostól eltérő előirányzatokra kell számítani, ennek követ- mezőgazdaságban, s valószínűleg nő a kereskedelemben, a vízgazdálkodásban és a nem termelő keztében 2000-ben a budapesti agglomeráció lakónépessége az 1980-as szinten várható. ágazatokban. A szükségletektől eltérően valószínűleg nem nő az építőiparban foglalkoztatottak száma és aránya. Budapesten a hosszútávú tervidőszakban 90-150 ezer fő csökkenéssel kell számolni, főleg az 1978-ban megindult természetes fogyás következtében, amit a nyolcvanas évek közepétől a beván dorlás már feltehetően nem pótot. A területi tervezés szempontjából a jelzett csökkenés alsó hatá- 3.3.2. A NÉPESSÉG TERULE 11 MEGOSZLÁSA rát szükséges alapul venni, és a városi létesítmények bővítését ennek megfelelően indokolt mé retezni. Az agaiomeráción belül 1970 és 1980 között 2%-kal növekedett az övezeti népesség aránya. A budapesti agglomeráció népességének 83%-a fővárosban, 17%-a az övezetben élt 1980-ban Budapes- Az övezetben a természetes szaporodás csökken, de pozitív előjelű marad A várhatóan mérséklődő t*n a lakónépesség városon belüli mozgását az jellemezte, hogy bevándorlással együtt az övezet teljes népessége - a budapesti és országos előirányzatokkal ellen- x tétben - továbbra is jelentősen, mintegy 15%-kal nő és az ezredfordulón eléri az 500 ezer főt. - a központi fekvésű kerületekben a lakónépesség 19%-kal csökkent annak ellenére, hogy a lakások száma lényegében nem változott, A lakónépesség alakulását a budapesti agglomerációban a következők szemléltetik: — a budai kerületek népessége 17,5%-kal növekedett, egyrészt az itt létesült nagy lakótelepek, 1000 fő másrészt a zöldövezetek teljes lakóterületeinek beépülése következtében, MEGNEVEZÉS 1970 1980 1984 _ a pest, oldal városmaghoz csatlakozó és peremkerületeiben a népességnövekedés közel 9%-os Budapest 2.001 2.059 2.064 1.969 ®v*z#t ^ ^ Az övezetben a növekedés nagyobb mértékű volt: Budapesti agglomeráció 2.341 2.469 2 488 2 .469 _ a városokban> _ .. , . , , . . , . ...... - azokban a településekben, ahol az elmúlt időszakban jelentős állami lakásépítés volt (Dunake' A fővárosban 1970 és 80 között a 0-14 evesek létszáma 30%-kal, a munkaképes koron tűinké _ . .... __ + « loveroioan .áru .... . szí, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Érd, Diósd, Budaörs, Kerepestarcsa. Szentendre , csaknem 9%-kal lett naqyobb. Ugyanekkor a munkaképes koruaknak a száma több, mint 5%-kal , _ , ,,, ... ....... ,... . . ... iiqvu sr __ _ azokban a településekben, ahol a magánerős lakásépítés területi-, s így anyagi feltételei a legkedc sökkent. Ebben az időszakban az övezetben is leggyorsabban a 0-14 éves korosztály gyarapodott vezőbbek voltak: (Gyál Érd) legnagyobb mértékben (40%-kal); és Budapesttől eltérően 15%-kel nőtt a munkaképes korosztály _ a jelerrtős számú ipari munkahellyel rendelkező településekben (Százhalombatta, Szigetszentba tartozók száma. Ezek az országostól eltérő irányzatú változások az övezet infrastrukturális miklós Sz(gethalom> Halásztelek. Dunakeszi. Diósd ), ellátottsága miatt feszültségeket támasztanak. - a fő közlekedési vonalak mentén, különösen az olcsó tarifájú BKV-autóbusz-vonalak mentén .... . .. . (Gyál, Törökbálint). A hosszútévú tervidőszakban számottevően megváltozik majd a népesség életkor szerinti összetétele: a 0-14 éves korosztályhoz tartozók száma Budapesten az országoshoz hasonló mértékben A hosszútávú tervidőszakban a népesség területi eloszlásában alapvető változás nem várható. Az (16%-kall csökken az övezetben a tartós bevándorlás miatt gyakorlatilag nem változik. A mun- __, K ai) csoKKen, az ovezeioen a ____ezredfordulón az agglomeráció népességének mintegy 80%-a a fővárosban, 20%-a az övezetben fog k aképes korú népesség lélekszáma Budapesten kissé (2%-kal) csökken, az övezetben nagymérték- é(nj ben (23%-kal) nő. A munkaképes korúak számának nagyobb mértékű növekedése a 90-es évek elején várható, ezért ebben az időszakban erősödik majd Budapest munkaerő-el látásában az övezetből ingázók aránya. A munkaképes koron felüli népesség Budapesten — főként a 90es évek eiejé Budapesten belül a központi fekvésű kerületekben a népességszám 29,1%-os csökkenése várható tői kezdve — számottevően (10—11%-kal) csökken, miközben az övezetben ez a korosztály az 1980 és 2000 között. Ez összességében alacsonyabb arány, mint az elmúlt 10 évben. A népességországos átlagnál gyorsabban (mintegy 20%-kal) fog gyarapodni. csökkenés mérséklődésének előfeltétele, hogy e városrészek rehabilitációs korszerűsítése a mai elgondolásoknak megfelelően bekövetkezzék. A központi fekvésű városrészek „elnéptelenecé- sébői" származó károk megelőzése érdekében Budapesten a központi fekvésű kerületek népesség- A foglalkoztatottak sima és az ingázás alakulása száma csökkenésének megállítását, illetve a lakófunkció erősítését az egyik legfontosabb városépítési célnak kell tekinteni. Az elvégzett elemzések arra utalnak, hogy a népességszám csökkenése A 70-es évtizedben a főváros munkaerőhelyzetét a kínálatot meghaladó munkaerökereslet jelle- reálisan csak az ezredfordulót követően, tehát csak a nagytávú időszakban szüntethető meg. mezte. Elsősorban a fizikai-, különösen a többműszakos, kedvezőtlen munkakörülményű, nagyüzemi munkahelyeken, a közlekedésben, az egészségügyben, az oktatásban és a kereskedelemben A budai kerületek lakossága várhatóan 1,6%-kal növekszik. A budai oldalon ugyanis a hegyvidéki dolgozók körében volt hiány. A foglalkoztatási szerkezet legjellemzőbb változása az iparban foglal- lakóterületek beépítése már nem növelhető számottevően, és a nagyobb léptékű szervezett többI ^ 41 U I í4 jk_________________________________________________^___________________________________________________________________i_____________________________________________________________________________________________________________________i
