1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
79
n r- -1 t fi ! [ szintes lakásépítés területi lehetőségei kimerültek. Az egész térségen belül jelentősen növekszik a A népességnövekedés várható mértéke alapján. III. és XXII. kerület, viszont csökken a XI. és XII. kerület lakossága. - stagnáló illetve kismértékben növekvő népeutgQ települések, 10% alatti növekedési aránnyalPócsmegyer, Csornád. Nagytarcsa. Vecsés. Üllő, Dunaharaszti. Tárnok, Alsónémedi, Nagyko- A pesti oldal „átmeneti' fekvésű kerületeiben a lakosságszám számottevően (12,7%-kal) csökken, vécsi, Csobénka ennél nagyobb csökkenés a X. kerületben várható. - növekvő népességű települések, 10,.29%-os növekedési aránnyal Göd Fót Mogyoród Csömör I Pécel. Maglöd. Ecser. Gyömrő Gyál. Taksony, H.lészteiak, Tököl, Szigethalom. Érd, Török-' A pesti oldal peremkerületeken összességében 13%-os növekedés várható. Ezen belül kiemelkedő bélint, Budakeszi, Solymár, Pilisvörösvár, nlisaerrtiván. Üröm, Pilisborosjenő, Pomáz, Budamértékben növekszik a IV. kerület lakossága (51%), elsősorban a Káposztásmegyeren tervezett kalász, Szentendre, Leányfalu, Tahitótialu, Szigetmonostor lakásépítés miatt. További számottevő növekedés várható a XVII. és XXI. kerületben. - kimagaslóan növekvő népességű települések, 30% fölötti növekedési aránnyal; Dunakeszi Kerepc^arcsa, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Diósd, Budaörs A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSÁNAK ALAKULÁSA A legmagasabb számú népességet várhatóan továbbra is Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós tele- Véltozás %-a pü lése lopottja foglalja magában. A lakónépesség változásét az agglomerációs övezet települései 1970 1980 2000 1970-80 1980-2000 ben a 2. sz. táblázat tartalmazza. ezer fő között Központi fekvésű BUDAPEST LAKÓNÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA KERÜLETENKÉNT kerületek (I.V-IX) 562,1 455,3 322,3 -19,0 -29,1 1970-2000 KÖZÖTT , Budai kerületek (Prognózis) (II. Ili, XI. XII, XXII.) 462,3 543,0 5515 +17,5 + 1,6 _ ........... .« Változás %-a « RULET 1970 1980 2000 1070-00 1080-2000 IX.XM1.XIV., 375,9 400,0 350,7 + 0.7 -12.7____________________________________________—' '«___________________ P esti oldal peremkerü- I. 46,3 41,1 313 _23 1 letei II. 1035 107,4 H2,0 +4 +4 (IV, XV -XXI.) 6005 652.4 737,4 + 8.6 +13,0 III. 80,4 122,4 1455 +52 +18---------------------------------------------------------------:-------------------------------------------------------------------------------- IV. 82 5 828 1248 - 1 +51 B UDAPEST ÖSSZESEN: 2001 1 2059,3 1968 8 + 25 - 44 62,7 35(2 -20 -29 VI. 875 718 46,7 -19 -34 Budapest lakónépessége várható változását kerületenként az 1. sz. táblázat tartalmazza. Vl,‘ 1923 80,6 -20 -34 VIII. 1395 1105 78,1 -21 -29 A népességszám területi megoszlásának változása - a laksűrűség szempontjából - kiegyenlítődési lx 109>® 90 20,6 -18 -22 | folyamatot eredményez. Ugyanis a legmagasabb laksűrűségű térségekben nagymértékű csökkenés, X 27,4 104,7 73,0 +35 -30 az alacsony laksűrüségü térségekben viszont növekedés várható. 161.4 179,0 163,1 +11 -9 XII. 75,8 83,4 688 +10 -18 Budapest egészét illetően jellemző, hogy területi szempontból a város térségeiben északi irányban 155,0 1355 130,6 -12 -4 növekszik, déli irányban pedig lényegében változatlan marad a népesség száma. Keleti és nyugati X,V- 143-8 '88,0 153,1 +17 -9 irányban egyaránt népasségszém-ciökkanés vérható. így az előirányzott városépítés a főváros több 62 7 H28 89,6 f80 -21 szempontból is kedvezőnek ítélt észak-déli irányú fejlődését eredményezi. 62.8 728 23.6 +16 + 1 XVII. 50.4 568 288 +12 +40 Az övezetben a hosszútévú tervidőszakban a népesség területi eloszlását alapvetően meghatározó XVIII. 928 90,6 100,5 - 2 +11 t tényezők az alábbiak: X,X- 86,3 58,2 648 —11 +11- a magánerős lakásépítés fejlesztési területei (a területi és közmúadottségok és lehetőségek fi- XX 110,1 1025 108.2 - 2 +4 gyelembevételével), 235 26.2 1005 + 4 +30- a közlekedési kapcsolatok minősége (az ingázás miatt), *XI1' 418 508 835 +21 +24- a helyi foglalkoztatást kedvező arányban lehetővé tevő területek, — __________________________________________- az intézményi és műszaki infrastrukturális átlátás szintje, OüZESEN: 2001,1 20698 19688 + 3 — 4- a tervezett állami lakásépítés területei. A fenti tényezők közül minél több. s minél nagyobb mértékben érvényesül egy-egy településben, annál nagyobb mértékű a népességnövekedés. Ahol ezek a tényezők nem jutnak érvényre, valamint ahol az elöregedési folyamat megkezdődött, stagnálás várható. A fenti hatások és a területi adottságok miatt hosszútávon nem érhető el a fejlesztési koncepció azon célja, hogy az övezeten belül a városokból és fejlődő településekből a jelenleg stagnáló népességű községek irányéba tolódjon al a bevándorlás. I 42 75 L.'------------------- 1______ ------------------------------------------------------------------------------------------------------
