1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
57
ír r- -1 ---] ' I kezelésű helyi utakon bonyolódik le. A nagyforgalmú főútvonalakon az átkelési szakaszok teli- A vízi közlekedésben elsősorban három hidpótló kompátkelés és a négy révátkelés jelentős. A vízi ! tettsége okoz gondot. Az övezetben az országos közutak hossza 518 km, ebből autópálya és főút áruszállítás egyetlen budapesti nagy létesítménye a kétmedencés Csepeli Szabadkikötő. A menet146 km. Az autópálya-kapcsolatokat 5 különszintű csomópont teremti meg. A települések lenciszerü dunai személyhajózás kiinduló pontjai a Vigadó téri és a Ferencvárosi hajóállomás, valaI 2200 km ossz hosszúságú helyi úthálózatának csak 30% a burkolt. Az országos közutakon 28 szint- mint a Belgrád rakparti központi és nemzetközi személyhajó-állomás. I beni és 14 különszintű vasúti keresztezés található. Az ország egyetlen közforgalmú polgári repülőterén, Budapest Ferihegyen évente kb. 2 millió utas forgalma bonyolódik le. A repülőtér átfogó korszerűsítése folyamatban van. A budaörsi repülőtér Vasutak, gyorsvasutak és a helyközi közlekedés egyéb létesítményei kiképzés, sport, mentő, növényvédelem és egyéb rendeltetésű. A pesthidegkúti, alagi és budakeszi repülőterek kizárólag sportcélokra szolgálnak; a tököli repülőtér katonai rendeltetésű. Az elmúlt másfél évtized fejlesztési tevékenységének egyik legjelentősebb eredménye Budapest gyorsvasúti hálózatának kialakítása, mely az 1-es vonal felújítása és meghosszabbítása, a 2-es és 3-as vonal törzsszakaszának megépítése eredményeképpen jelenleg 27 km hosszú metróhálózat- 2.9 VÍZGAZDÁLKODÁS ' . ból és 42,1 km hosszú hév-hálózatból áll. Ez utóbbi fogyatékossága, hogy a csepeli és ráckevei vonal nem csatlakozik közvetlenül a metró hálózatához. A vízkészletek, illetve vizgyűjtőterületek elhelyezkedéséből, valamint az ellátási térségek célszerű kialakításából adódóan az agglomerációs óvezet kiterjedése vízgazdálkodási szempontból meghalad- Budapest közúti villamosvasúti hálózatából fokozatosan megszüntették a szűk, keskeny utcákban ja a 43 szomszédos település térségét. A Budapest-környéki nagy víznyerőhelyek a főváros és az vezető és kisforgalmú vonalakat. Az elmúlt másfél évtizedben korszerűsítették a villamosvasút övezet közös vízkincse, amelyet a teljes térségre összehangolt megoldással kell hasznosítani. Ahol teljes járműállományát és a hálózat nagyrészét is felújították. Új vonal épült a Határ úton az a műszaki és gazdasági feltételek azt lehetővé teszik, ott az agglomerációs övezet településeinek Üllői út és Gyáli út között. Újpalotán és a Róbert Károly körúton. szennyvizeit be kell vezetni a fővárosi csatornahálózatba Három új metró-járműtelep, egy korszerű trolibuszgarázsés három új autóbuszgarázs épült; a villa mosvasút tizenegy járműtelepe közül öt, a HÉV öt telepe közül két telepet korszerűsítettek, illetve Vízellátás a korszerűsítés folyamatban van. I Budapesten a közműves vízellátásán részesülő lakások aránya az elmúlt évtizedben 96%-ra, a napi A budapesti tömegközlekedési hálózat „hajszálereinek", az autóbusz- és trolibuszvonalaknak a fej- fajlagos fogyasztás 229 l/főre növekedett az összkomfortos lakások arányának emelkedése követlödését ebben az időszakban a hálózatnak az újabban beépült területekre történő kiterjesztése, a keztében. Minthogy a Szentendrei szigeten már minden vfznyerési lehetőséget kiaknáztak, a tömegyors- és expressz-autóbuszjáratok kialakulása és a trolibuszhálózat mérsékelt üzemű tovabbfej- ges lakásépítés területi eloszlásához Igazodva a Csepel szigeten megkezdődött a déli víznyerő telesztése jellemezte. E vonalakkal azonban a terv — regionális léptékére figyelemmel — részletesen rület hasznosítása, nem foglalkozik. A kitermelt víz alacsony nyomású rendszerben jut el a káposztásmegyeri, békásmegyeri és csepeli A Budapestről kivezető tizenegy államvasúti vonalon naponta átlagosan közlekedő 1200 vonat nagy szivattyútelepekre, ahonnan a vizet az alapóvezetbe táplálják. A <t> 800-1600 méretű vezetékegyharmada a környéki forgalmat szolgálja. A győri, dombóvári és a Duna-balparti törzsvonalak bői álló főnyomócső-rendszer a vizet a fogyasztó területre szállítja, ahonnan az elosztóhálózat villamosüzeműek, a többi vonal dízel vontatású. A MÁV hálózata Budapesten belül 209,9 km útján kerül a fogyasztókhoz. A vízellátás biztonságát a város kelet-nyugati súlyvonalában létesült hosszú, 58 fontosabb vasúti szolgálati hellyel. A budapesti állomások és megállóhelyek többségén tározómedencék szolgálják. Pest magasabb területeit, a budai hegyvidéket és a magas épületekből a peronok alacsonyak, keskenyek és csak a vágányok szintbeni keresztezése árán közelíthetők álló lakótelepeket az alapövezetből táplált magas övezetek látják el. meg; perontetők nincsenek, az épületek avultak. Az elmúlt másfél évtizedben villamosították a ceglédi, a Kőbánya-Kispest-ferencvárosi, a szobi, a nagykátai, a Kunszentmiklós-tassi, valamint a dombóvári vasútvonalat. Korszerűsítették a Keleti és Nyugati pu. csarnokrészét; a Déli A vízcsőhálózat hossza: puon új felvételi épület és 12 vonatfogadó-, illetve indítóvágány épült. Kőbánya-Kispest és Kelen 1970 1983 föld MÁV állomások korszerűsítése rövidesen befejeződik. Ivóvíz 3422 km 4192 km Ipari víz 43 km 60 km A környéki és távolsági autóbuszforgalom fővárosi kiindulópontjainak túlnyomó többsége az át____________________________________________________________ s zálló utasforgalom, az üzem. vagy a városrendezés követelményeinek nem felel meg. A közel- ÖSSZESEN: 3465 km 4259 km múltban a Hungária körút és a Kerepesi út sarkán korszerű, nagy befogadóképességű Volán autóbusz-végállomás épült. A tározó térfogat változása: 1970 1983 A főváros és az agglomerációs övezet településeinek tömegközlekedési kapcsolatai általában jók. Ivóvíz 140 ezer m3 3 Az övezet 29 településének van kötöttpályás tömegközlekedése. A gyorsvasúti hálózathoz tartózó ( y{z ^2 ezer m3 ezer m3 hév-vonalak hossza az övezetben 38 km, az utasforgalmat 24 állomás és megállóhely szolgálja. 3n V Z ezer m A kétvágányú, villamos üzemű vonalak közül a szentendrei vonalat korszerűsítették, közvetlen ÖSSZESEN- * 160 ezer m3 " 3 metrókapcsolattal még a gödöllői vonal rendelkezik. A ráckevei vonal hálózati kapcsolata javl- 30 e2er m t#nd<l- Az övezet településeiben 1970-től 1984 év végéig ivóvízzel ellátott lakások aránya 59%-ról 79,2%-ra .. , , „ „ ... , , . _ , __ növekedett. Nagyrészt ebben az időszakban alakultak ki a térségi és regionális vízellátó rendszerek Az övezet személyforgalmában jelentős MÁV vonalak hossza az övezetben 115 km, összesen 35 .... . . . . , . . alapművei, ill. előkészítették a Fővárosi Vízmüvek rendszerére csatlakozó egyes települések vizellá1 állomással és megállóhellyel. tdSat. Az autóbuszközlekedés egyrészt a kötöttpályás közlekedéssel el nem látott településeket kapcsolja . . ..... ...... , .__.______... .. . . ....... . .... . . .77,;. ,... , , .... 1984-ben az övezet településeinek vízellátása többféle módon kapcsolódik a főváros vízellátásához. < be az elővárosi forgalomba, másrészt a MÁV és BKV hév-vonalakra ráhordó forgalmat bonyolít le. . . _ . ._ _ ...... . .. ... c_ . .... ..... , , ’ , , . ... , ______________ A Szentendrei szigeten levő településeket Tahitótfalu kivételével a Fővárosi Vízművek látja el ivóA z autóbuszvonalakat a BKV és a Volán ta;tja üzemben, történetileg kialakult munkamegosztás- ... u l . <* ^ _.. ____.., ví zzel, úgy, hogy a hálózatok a fővárosi vízbázisokhoz és főnyomócsővezetékekhez kapcsolódnak ,n’ (Pócsmegyer, Surány, Szigetmonostor, Horány, Kisoroszi). I 15 Ú ■— 1 _3 I —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
