1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
58
r~ [— —i j' i I 1 1 A Csepel szigeten levő fővárosi vízbázisokhoz kapcsolódik Szigetszentmiklós, Halásztelek, Sziget- leP ütemét 140 ezer mJ/d teljesítménnyel. A szennyvizek 20%-a biológiai, 70%-a mechanikai i újfalu és Dunaharaszti vízellátása. előkezelés után nyomócsövön a Duna sodorvonalába, 10%-a parti beömléssel kerül a Dunába. I A fővárosi hálózathoz közvetlenül kapcsolódik Budaörs, Budakeszi, Üröm, Ecser és a kerepestar- Az agglomerációs övezet 43 településében 1970-85 között az erőteljes népességnövekedéssel csai kórház. összhangban 37%-ról 50% ra nő a vízzel ellátott lakások aránya; emögött a szennyvízelvezetés és I tisztítás jelentősen elmaradt, az „olló még tovább nyílt és fokozta a környezetvédelmi gondokat. A Fővárosi Vízművektől való átvétel külön-külön megállapított kontingensek alapján történik, vagyis a települések számára elvileg a vízbázis a kontingens-értékek összege, azaz 45540 m3/d. Közcsatornás szennyvízelvezetés 22 településben van, a fővárosi hálózatba juttatott szennyvíz 1984-ben a tényleges átlagos átvétel kb. 32.000 m3/d, a csúcsidőszakban kb. 45000 m3/d volt. mennyisége (a kerepestarcsai kórházból)380 m3/d. A közcsatornába bekötött lakások aránya 1984 év végén 14,8%, amely a fővárosi 83.0%-os csatorna-ellátottsággal szemben igen alacsony Fővárosi vízbázisról közvetlenül kap pótlást a Duna-balparti Regionális Vízmű Vácnál Az így víz- érték, pótlással ellátott agglomerációs övezetbe tartozó települések séma 7 (Göd, Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Csömör, Kerepestarcsa, Nagyterese.) A települések vizhiányosak. A* elmúlt tizenöt évben a célcsoportos lakásépítést programmal összefüggésben városokban és néhány nagyközségben épült ki közcsatorna hálózat és szennyvíztisztító-telep. 1985-ig összesen Az agglomeráció 43 településéből 1984 év végéig közüzemi vízellátásban nem részesült 6 község 16.350 m3/d tisztítókapacitás lépett üzembe, ebből 6000 m3/d csak mechanikai tisztításra al(Tököl, Szigethalom, Nagykovácsi, Alsónémedi. Gyál, Maglód) lakossága (80.000 fő), valamint kaimat. Érd és Szigetszentmiklós egy-egy részének lakossága (kb. 18.000 fő), összesen kb. 68.000 fő. A biológiai tisztítás során az iszap-kezelésnél (pl. Budakeszin, Budaörsön, Halásztelken, Szenteno- Az övezet többi települését a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat ill. a Pestmegyei Vfz- és Csa- rén) túlterhelésből adódó jelentős problémák jelentkeztek, tornamü Vállalat kezelésében levő vizművek látják el ivóvízzel. A Duna-jobbparti Regionális Vízmű 3 fő vízbázisáról 11 agglomerációs és 3 agglomeráción kívüli települést lát el. A víztermelés e rendszerben 38.000 m3/d körüli, de a nyári csúcsban vízhiány van Vízrendezés Szentendrén és a pilisvörösvári ág településeiben. A vízhiány e térség fejlődését erősen gátolja. A főváros területének 71%-áról, valamint az agglomerációs evezet egy részéről (784 km2), 170,8 km ' Az Érd térségi vízmű, amelyhez Törökbálint, Tárnok tartozik, erősen vlzhiányos, a csúcsidőszak- hosszú, fővárosi kezelésben levő állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a csapa bán elsősorban Érden és Törökbálinton vannak súlyos vízhiányok. dékvizeket a Dunába. Budapesten a hálózat 50%-a földmeder, 37%-a burkolt, míg 5%-a zártszelvényű. Százhalombatta megfelelően ellátható lenne, ha az Ercsi területén levő vízbázisról a víz bevezetést nyerne, ezt részben gépészeti problémák, részben a távvezeték hiánya akadályozza. Az egyes vízrendszerek közül az agglomeráció területén 395 km közcélú vízfolyás és a 43 településben összesen 360 km belterületi vízfolyás található. A közcélú vízfolyások rendezettsége átlagosan 40—00%-ra tehető, a települések belterületi vízfolyásainak rendezettségi állapota a befogadó Diótd helyi bázisról korlátozottan ellátott, üdülőterülete vízhányói. vízfolyásokhoz képest kedvezőtlenebb Gyömrő. Üllő közös vízmüve még néhány évig a helyi vízbázisról megfelelő színvonalú ellátást A Duna jobb partján a fővároson is átfolyó Hosszúrét! patak jelenleg teljes hosszában rendezetlen, nvúil a többi jobbparti vízfolyás részben rendezettnek mondható. (A kiépítettség %-os értékét a vízrendezési terv tartalmazza.) Ezzel szemben Pécelen, Vecsésen és Taksonyban az önálló helyi vízmüvek a csúcsidőszakban már nem nyújtanak megfelelő ellátást. A Duna balparti, a fővárost érintő Szilas-patak és mellékágainak fővárosi szakasza rendezés alatt áll, . az övezet terí'étén levő szakaszai rendezetlenek (Mogyoródi,- Csömöri-patak, Óceán árok). Az agglomerációs övezet ellátott településein összesen 98.000m*/d vizbázis-kapecitásvehető figyelembe. .Fővárosi Vízművektől átvehető vízmennyiség 46540 m3/d. * átvett víz csúcsben A be Ipart i egyéb hegy- és dombvidék! vízfolyások részben rendezettek. 45000 m/d. A belvízrendszerek közül a fővárosban átfolyó Gyáli patak vízrendszere rendezett, ill. rendezés A Fővárosi Vízművek víztermelésének 72%-át az agglomeráció, övezetből nyer. ^ ^ ugyancak r#ndezettBk „ övezetet érintő egyéb belvízcsatornák is. Az 1984. év végén az övezetben a meglevő csőhálózat hossz»2060 km. Az ossz* tározó kapálté, méftékű azonban , vízfolyások, patakok szennyezettsége. Nagy mennyiségű tisztitatl.n 42500 m . j|| ogro megfelelő módon tisztított szennyvíz terheli a vízrendszereket. Legnagyobb szennyvízterhelése a Hosszúréti- és az Aranyhegyi pataknak, továbbá az Ördögároknak és az Óceán ároknak Csatornázás A főváros beépített területének mintegy fele csatornázott; i lakások 83%-a van a közcsatorna- Árvízvédelem hálózatba bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottig aránya évenként 0,3%-kal javult. A csatornahálózat hossza 10 év alatt 539 km-rel növekedett, 1980-ban 2650 km volt, amelynek A Dunán levonuló árvizek kártételei ellen a főváros területén öszesen 915 km hosszú elsőrendű 14%-a 1895 előtt^44%-a 1895 1945 kozott, 42%-a 1946 után épült. Mintegy 300-400 km érvízvédelmi fővonal nyújt védelmet; ennek azonban csupán 50%-a az előirt kiépítettségű, 44%-a hosszúságú közcsatorna szorul felújítóvá. magasság- illetve keresztmetszethiányos; a védvonalak 6%-ának koronaszintje a mértékadó árvíz„ szintet sem éri el. A közcsatornán keresztül a befogadó Dunát terhelő szárazdei átlagos szennyvízmennyiség közel 1 millió m3/d. Az elmúlt évtizedben a Dél-pesti szennyért la tító-telep teljesítőképességét 30 Rendre! sziget északi oldalát jelenleg csak egy másodrendű védgát zárja le. a aigeten meglevő ezerről 72 ezer m3/d-r. növelték és üzembe helyezték az Éuak-budapesti eennyvíztiatító-te- ,lsőrendű fővédvonalak erősítése, felújítása folyamatban van. ! * — ;/
