1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
54
r~ r~ ~\ i ! I I I ' ' A még kedvezőnek tekinthető 50%-os növény-fedettségnél rosszabb a borítottság aránya Budapest házas, telkes beépítés eredményeként — kedvező a biológiailag aktív felületek aránya. A belterületi i területének egyharmadán. Különösen kedvezőtlen a VI., VII., IX. és X. kerület, ahol a növény- zöldfelület az összes belterület 3,6%-a, ezt zömében a temető- és sportterületek alkotják. A közzettel borított területek aránya kevesebb, mint 15%. használatú belterületi zöldfelületek csak a telepszerű lakásépítés területein épültek ki. Városi szin[ tű sportlétesítmények Szentendrén és Százhalombattán vannak. A zöldterületi ellátottság rendkíl A város egészének átszellőzését akadályozza, hogy éppen a völgyeletekben, az átszellőzés fő zó- e*1érő (Érd 42 m2/fő, Szentendre 28,1 m2/fő, Százhalombatta 48,6 m2/fő, az ellátottság azon’ náiban rossz a növényzettel borított területek aránya. A budai hegyvidék túlzott beépítése ugyan- bán a budai oldal településeiben kedvezőbb, holott itt a táji adottságok is javítják a települési körcsak csökkentette a biológiailag aktív területek arányát. nyezetet. Budapest erdőterülete 1970-hez képest 13%-kal növekedett, s 1983-ban 5100 ha volt, melynek 92%-a üdülőerdő. Hiányoznak azonban a nagy iparterületeket a lakóterületektől elválasztó vódő- Mező- erdőgazdaság: erdősávok, a városrendezési tervek idevágó elgondolásai csak csekély mértékben valósultak meg. Egy lakosra átlag 21,3 m2 erdőterület jut; hét kerületben egyáltalán nincs erdő, további négy kerü- Az övezet zöldfelületi rendszerének leglényegesebb összetevői az erdőterületek, valamint a nagyletben a fajlagos erdőterület jelentéktelen. üzemi és kisüzemi mezőgazdasági területek. A mező- és erdőgazdasági területek megoszlása ma is alapvetően az ökológiai adottságokon alapszik, azaz a legjobb területeken folyik mezőgazdálko- A városi közparkok összterülete Budapesten 294,8 ha, melyből egy főre 1,47 m2 jut, ez az előirt dás, a kevésbé jó területeken folyik erdőgazdálkodás. Nem vonatkozik ez a kivett területek elhenormatíva alig egyötöde. A századforduló idején kialakult városi parkrendszer a későbbiek során lyezkedésére (belterületek, közlekedési területek stb.) melyek más, termesztési szempontokon kívücsupán a Tabánnal, a parkosított Gellért-heggyel és az Óbudai szigettel egészült ki. A budai oldal li érdekek szerint alakultak ki. Termőképesség szempontjából a területek alig térnek el egymástól, városi parkellátottságát a parkerdők jól segítik, de a pesti oldal ellátottsága rossz, ezt támasztják A müveit területeken a jelenleginél intenzívebb termelés, nagyobb termésmennyiség érhető el, alá a túlzsúfoltságra utaló parkfenntartási nehézségek is (pl. a Városliget 5 km-es vonzáskörzetében lehetőség van a művelési ág-szerkezet szelektíven intenzív fejlesztésére, közel egy millió lakos él). A pesti oldal parkerdői jelenlegi állapotukban kevéssé alkalmasak az ellátottság javítására. A kisüzemi mezőgazdasági tevékenység prognosztizálhatóságának számos bizonytalansága, illetve a személyi tulajdonú földrészletek hasznosítási és tájképi problémái mellett az előző agglomerációs A lakóterületi közparkok összes területe Budapesten 139.6 ha, városi átlagban 0,70 m2/fő, a nor- terv néhány javaslata érvényre jutott. Az elmúlt 15 év jellemző folyamatai: matív érték alig egytizede. E közparkok 1 km-es vonzáskörzetében azonban a főváros lakosságának - elkezdődött a zártkert-rendezési tervek készítése és megvalósítása ' csupán 20%-a él. A lakótelep-építés méreteihez képest elenyésző arányban létesültek lakóterü- - ■ földrészletek nagyságát, oszthatóságát rendelet szigorította (bár a meglevő állapot esetében leti közparkok. elfogadja a 200 n.öles minimumot!)- a beépítés lehetősége 30 m2 ig legalizálva van; A lakóterületi közkertek összes területe Budapesten 1200,9 ha, az egy főre jutó mennyiség - * zártkertek l.-ll.-lll. kategóriákba való besorolása megtörtént - viszont az ennek megfelelő 6,00 m2. A közkert területek jelentős része elaprózott és mennyiségük nem éri el a normatívában differenciált szabályozás még várat magára; előirt 7,0 m2/főt. Ez az érték tájékoztató jellegű, a teljes lakóterületre vonatkozik, ugyanis techni- - az „elüdülősodés" folyamata tovább gyorsult, az infrastrukturális fejlesztés továbbra sem tudja kai okokból nem lehetett elkülöníteni azokat a (tömbtelkes) lakóterületeket a hozzájuk tartozó ezt követni, népesség számba vételével, amelyekre nézve a közkertek tekintetében OÉSZ előírás érvényes. - a zártkertjellegű egyéni külterületi földrészletekre (nagyrészt) vonatkoznak a zártkerti rendeletek, szabályok; Fentiekből eredően, bár a FŐKÉRT által fenntartott közcélú zöldfelületek az elmúlt másfél évti- - a belterületeken levő kisüzemi mező- és kertgazdasági területek fokozott ütemben csökkennek z ed ben 66%-kal, 1635,3 ha-ra növekedtek, az összes közcélú zöldfelületekből csupán 8,17 m2 a belterületek besűrítése, a külterületi mezőgazdasági földek fokozott védelme miatt, jut egy lakosra, ami alig több, mint egyharmada az előirt 3x7 * 21,0 m2/fő értéknek. A térség erdőterületeinek változását vizsgálva megállapítható, hogy az 1950-60-as években megin- A működő 14 temető összterülete 487,6 ha. állapotuk általában elhanyagolt, (ezek közül 7 nem is dúlt növekedés folyamatosan mérséklődött. Az 1970-es évek erdőtelepítései egyrészt a racionális bővíthető). A 30 lezárt temető (összterületük 49,19 ha) felhasználásra, kegyeleti parkká alaki- földhasználat érvényesítése során felszabaduló, kedvezőtlen adottságú területek fásításból, mis táSra és a főváros zöldfelületi rendszerébe illesztésére eddig nem került sor. részt a nyárfaprogram végrehajtása során telepített nemesnyárasokból tevődtek össze. E mellett rendszeres erdőfelújítás folyt. A főváros 4>ortterület-einek összes felülete mintegy 710,0 ha. A kiemelt sportegyesületek y>ortterületei a minőségi sportot szolgálják, a vegyes használatra alkalmas *>ortterületek ez idő szerint Az utóbbi években a nagyüzemi mezőgazdaság intenzív fejlődése a fasorok, erdősávok, ligetek egy még nem kellő mértékben szolgálják a lakosság sportolási igényelt. Az iskolák *x>rtudvar és uszo- részének megszüntetésével járt. A nagyméretű táblák, a racionális földhasznosítás számos helyen dai ellátottsága sem kielégítő. okozta a fás növényzet csökkenését. Hozzájárult az erdőterületek csökkenéséhez a Buda-vidéki körzetben a helytelen településpolitika is. A jelentős zöldterületet igénylő közintézmények közül a rendkívül szűk területen, zsúfoltan, kedvezőtlen körülmények között működő Fővárosi Állat- és Növénykertre figyelemmel már időszerű a döntés az új Állatkert létesftése céljára korábban vizsgált telepítési változatok közül. Erdőterületek változása ha-ban Az ELTE Illés utcai Botanikus Kertje bár rendkívül zsúfolt, értéket növényállománnyal rendelke- (Üzemterv alapján) 1970 1984 Eltérés zik. Üvegházait a közelmúltban korszerűsítették. A hajdani tágas kórházkertek lényegében elfogy- Pesti oldal ésCsepel-sziget 6603 6247 -0,94 tak, hiszen az újabb pavilonok építése, a bővítések a meglevő kertterület rovására történtek Budai oldal és Szentendrei sziget 14962 13513 -0,90 Főváros 4342 510° +117 Budapesten több, mint félmillió útsorfát kezel a Fővárosi Kertészeti Vállalat, ez kb. 3000 km fa- - _ s ornak felel meg. ÖSSZESEN: 25907 24860 -0,93 Az övezet. 1162 m2 kiterjedésű területén a zöldfelületeket döntően a mezőgazdasági és Súlyosbítja a csökkenést, hogy a nemes nyár ültetvények az utóbbi években mezőgazdasági terüerdőterületek alkotják A műszakilag igénybevett területeken - a jellemzően családiházas, hétvégi- létből erdőterületekké minősültek az üzemterv szerinti nyilvántartásban. • 12 I 11 .. » _ - i| ke**————jj i_________ _______ ________________ ^________________________________________________________i------------------------------------------------------—-----------------------------------------------------------------------------------------------------------:
