1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
55
[.— f— —I ~l I I « I Az erdőterületek minőségi megoszlása ha-ban Az agglomeráció üdülőerdői, melyek a kirándulóforgalom fő felvevőterületei, egyre inkább túlterhelné válnak. Ennek következtében az erdők, a turistautak és pihenőhelyek elszennyeződnek, (Erdőrend. Szóig, adatai) Pesti oldal Budai oldal a növény és állatvilág szegényedik. t Lassan növő 1.001 (16%) 9.695 (71%) Gyorsan növő 3.019 (48%) 718 (5%) Az adottságokhoz, igényekhez és hagyományokhoz kepest a túrázás, természetjárás fogadókapar Nyár 879 (14%) 192 ( 1%) citása, a túr ista házak és egyéb ellátási létesítmények hiányoznak. Nagyobb kirándulótömegek Fenyő 1.348 (22%) 2.908 (22%) fogadására alkalmas és felkészített kirándulókozpont jelenleg csak a Pilisben, Visegrád-Mogyoró_________________________________________________________________________________ begyen, tehát már az agglomeráción kívül található. Ö SSZESEN: 6.247 13.513- A Budapest közigazgatási határán belül található üdülőterületek az itt lakók számára elsősorban a A mező- és erdőgazdasági területek mennyisége 1983-ben (ha) hétvégi üdülés célját szolgálják. Az üdülőterületek egy része az utolsó két évtizedben fokozódó mértékben vált vegyes üdülő-lakótérül.:tté. A 260 ha fővárosi üdülőterület részben tömbtelkes be- Budapest Övezet összesen ''á"a,at'' intézményi üdülő, részben magánkézben levő kiskertes-hétvégiházas telek. Az üdülőterule’nek jelölt övezeti terület mai állapotában helyenként üdülésre alkalmatlan, a növekvő MMOgara. terület. 16 178 62.092 78.596 környezeti artalmak (a Duna vízminőségének romlása, ipari zaj stb) csökkentik a területek hasz rdőgazd. terület. 5.100 22.368 27.142 nálat értékét. Hasonló problémát okoz a műszaki létesítmények fokozódó avulása. Termőterülete: 21.278 84.460 105.738 Kivett terület: 31.229 30.905 62.134 1980-ban az agglomerációs övezetben 3500 ha zártkertben 06000 termelési és üdülési célú föld-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_____ részlet, és 2800 ha üdülőterületen 35200 üdülőtelek volt, , ÖSSZESEN: .52.507 115.365 167.872 Idegenforgalom .. Üdülés - rekreáció - idegenforgalom A fővárosok és általában a nagyvárosok a világ minden táján kedvelt úticéljai a bel- és külföldi . . . . idegenforgalomnak. Ennek megfelelően jelentős idegenforgalmi kereslet nyilvánul meg a tervezési lakónépessége számarány, é, struktúrái, következtében az ország lég- terúlette, kapcsolatban is. A külföldiek keresletének közel 40%-a Budapest felé irányul, sa budapesnagyobb üdülők eresletét jelenti. A tartós üdülésben résztvevők séma jelenleg a fővárosban évente tj foraalomnak 56%-a külföldi eredetű közel 1 millió fő, az agglomerációs övezetben további 120 ezer fő. A hétvégi üdülésben résztvevők száma Budapesten mintegy 600 ezer fő. az agglomeráció további területein 50 ezer fő. Mindezek A főváros . 20%<)s országos karesleti aránnyal aemben „ 0fSzág ^„forgalmi férőhelyeinek mellett az agglomeráció területe . főváros felé irányuló külföldi és belföldi túristaforgelom jj^val rendelkezik. A kereslet dinamikus növekedéséhez viszonyítva . szállás-kapacitása la,következtében az ország idegenforgalmának egyötödét is lebonyolítja. így az agglomeráció térség. Mbban fej(ödött , ,*m talel meg , kares(at ö«z«ételén.k (összes szállásférőhelyeinek mindössze üdülési és idegenforgalmi szempontból kibocsátó és fogado területként egyarányt rendkívül 58%< idaqenforqa,mj szállásférőhely) jelentős. ‘ , ., , A campingek és nyaralóházak, az ifjúsági szállások (kisegítő szálláshelyek) és az alacsonyabb árAz agglomeráció üdülés szemontjából nem jelent területi egységet. E sajátos, szerteágazó feladatot f#kvésű uállodák ,etesitése elmarad a kereslet mögött ás kevés a szociálturisztik.i férőhely is.- mint az az Országos üdülőterület tervkoncepció (VÁTI 1980) rögzíti - csak az agglomeráción többirányban jelentősen túlnyomó területek tölthetik be. Fejlesztésük is ebben a területi egység- A Duna-k«nyar a meglevő rendkívül kevés idegenforgalmi szálláshelyen az ország szállásférőhehen lehetséges ^ idegenforgalmából 9%-ka!, ezen belül a külföldi forgalomból 7%-kal részesedik. Ez egyike a Az agglomerációhoz tartozó települések három üdülőkörzet területén helyezkednek el: 21 tele- legjelentősebb idegenforgalmat lebonyolító üdülőkörzetnek. Idegenforgalmi szállásférőhelyeinek pülés a fővárost közvetlenül övező Budapest-környék néven jelölt, 16 település ■ Dunakanyar, és 40%-a szociétturisztikai férőhely. 6 a Ráckevei Duna üdülőkörzethez tartozik. Az agglomeráció jelentős forgalmat vonzó, műemléki együttest őrző és kulturális vonzerővel rendelkező települése a fővároson kívül Szentendre. A tervezési területen belül az üdülési adottságok és lehetőségek szinte minden üdülési tevékenységre módot nyújtanak. A térség kedvező adottságainak a terhelhetőséget meghaladó idénybevétele azonban túlzsúfoltságot, környezeti károsodást és ellátási problémákat okozott, melyek , határira az üdülőtéj értéke csökkent. 2-7* INTÉZMÉNYTERÜLETEK ' Az agglomerációban jelentkező üdülési igényeknek mintegy 30%-a realizálódik a térségen belül. ^ ig8Q a$ éyekben , korábbihoz képest fokozódott az infrastruktúra fejlesésének igénye. ugyanakkor az agglomeráció fogyja az ország más tájéiról érkező üdülőforgalmat is. Általánosan ntfij eredmé k BÜlettek( de még ennek ellenére I, ellentmondásossá vált a gazdasági fejlettjellemző, hogy az agglomeráció üdülőterületein , m^ánférőhely.k.n kívül az utóbbi évtized*- vlszony{tott infrastrukturális elmaradottság, ben alig épült szálláritaly, sőt a túristahézak hálózata is visszafejlődött. Az üdülési háttér nem erő- ^ V södött. Csökkent az erdőterületek növekedésének dirmnizmusa, üdülési lehetőség* jelentő vltté- ^ (ntézményhá)Ó2at elemei ^ alá. és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással, hanem az elrozó nem épült, a kavicsbányászat során keletkezett vízfelületek rekultivációja nem történt meg, kör (a||étési terület) és az igénybevétel gyakorisága alapján térnek el egymástól. Az ellátó-szolezáltal tovább nőtt a táj terhelése, a roncsolt és zárt terület* aránya. gá|tató jntézmények működési jellegük és az általuk gyakorolt vonzó hatásterületi kiterjedése alap. . _ ^ . _ . ^ , ál, ján lehetnek: alapfokú (alapellátó), középfokú, felsőfokú, országos és nemzetközi jelentőségű A rekreációs tevékenységek kozul jelentős területigényű az agglomerációban a kirándulás. A ki- . rándulást kereslet rendkívül jelentős, Budapesten kb. 1,3 millió fő vesz részt évi 10 alkalommal ki- zmenye ' ( rándulásokban, ez a létszám az övezet területéről mintegy 250 ezer fővel egészül ki. A tervezési ^ alapellátás minőséget alapvetően a lakossági igények befolyásolják, az utóbbiakat a jövedelmi terület kirándulási kereslete a Budai hegy*, a Pilis, valamint a Börzsöny erdős területein, vizitért- éj j$kotózottsági aint határozza meg, illetve jelentősen differenciálhatja azokat. zás formájában pedig a Duna jMrt-menti részein jelenik meg. A köZpontrendszer jelentősége gyakorlatilag az intézményhálózat sűrűsödésével arányos. | , 13 i—-I- ^ ^ ■__.J____________________________________________________________________i
