1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

53

i r- -i -t

1 i

Az óvezet településeiben a lakónépesség dinamikus növekedését a lakásállomány növekedése Az ipari övezetek területfelhasznilésa 1984-ben:

' 1960-70 között párhuzamosan követte. 1970 és 80 között a 20%-os népességnövekedést a lakás- gyáripari 1881,17 ha

állomány 24%-os növekedése kísérte. A lakásállomány összetétele, a lakásszám növekedése az öve- egyéb ipari jellegű létesítmény 1099,56 ha

zet településeiben eltérően alakult. más jellegű létesítmény 440,79 ha

^ üres terület 1114,06 ha

Az állami lakásépítés néhány kiemelt településre koncentrálódott; 1980-ban a lakásállomány 10% a „ _________________________________________________

v

olt, zömében többszintes formában épült. A lakások 87%-a egylakásos családiházban helyezkedik I + AHI ÖVEZETBEN ÖSSZESEN: 4535,58 ha

el. A kedvező közlekedési adottságú településekben a népesség hirtelen növekedését a torületren- ipari övezeten kivül 219,43 ha

dezés nem tudta megfelelően követni, a közlekedési vonalak mentén új lakóterületek alakultak ki,

néhol külterületen, zártkertben létesültek lakások, amelyek ellátása megoldatlan. Az övezet egyes Az ipari övezetek védőtávolságai nagykiterjedésű, más rendeltetésű, de főként lakóövezeteket

településeiben sok az albérlő. A lakásállomány minőségi mutatói közül a lakásnagyság és felsze- lednek le. Egyes tevékenységek, mim pl. a gyógyszergyárak, vegyiüzemek zavaró hatása a védőtáreltség (közművesítettség) mutatói mind a Pest megyei, mind az országos átlagot meghaladják. volságaikon messze túl, esetenként városrészméretekben is kiterjed. A főváros északi részén (főként

; <&£''! ; * a IV. és a XIII. kerületben), keleten és délen (főként a IX., X., XIX., XX. és XXI. kerületben) az

Az egy lakásra jutó lakosok száma az országos és Pest megyei átlagnál magasabb és csökkenő tan- üzemek védőtávolságai csaknem ósszefüggöek és az említett kerületek jelentős részét lefedik,

denciájú (1970-ben 3,4 fő/lakás, 1980-ban 3,24 fő/lakás). A különböző települések mutatóinak A káros hatások az ott lakók élet- és lakhatási körülményeit rontják, esetenként veszélyeztetik,

szórása 2,56...35- A települések közötti eltéréseket a települések konstruktúrája, helyi jellegzetességei (nemzetiségi szokások), valamint a telepszerű lakásépítéssel járó magasabb mutatók okozzák. Az OÉSZ védőtávolság-rendszere ellentmondásokat tartalmaz, nevezetesen:

1985-ben az övezeti települések lakóterületei 13.185 ha-t foglaltak el, ez átlagosan 10 lakás/ha - új létesítményekre (r elő védőtávolságot, de ugyanezeket kell alkalmazni a már meglevő létesitbeépítési sűrűséget jelent. ményekre is- nem tesz különbséget mennyiségi, minőségi és egyéb jelentős egyedi szempontok alapján.

2.5. IPARI ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK Mindezekből az következik, hogy a vizsgálatban megállapított védőterületek kiterjedése nem egyezik meg az adott ipari tevékenység miatt valóban szükséges védőtávolságokkal.

^ A vizsgálat Budapesten: Az övezetben az üzemi területek nagysága 1985 ben kb. 1580 ha volt, az összterület

1,4%-a.- kiterjed az összes ipari övezetbe sorolt területekre az adott gazdasági tevékenység népgazdasági

ágba történt besorolásától függetlenül, továbbá mindazokra az 1. népgazdasági ágba tartozó Budapest és környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terve az övezetben 1224 ha ipar

ipari tevékenységekre, amelyek ipari övezeten kivül, 1 ha-nál nagyobb kiterjedésű területeken területet jelölt ki. Az akkor még üres területek mintegy fele az elmúlt 15 évben települt, felhaszműködnek, de nálatlanok maradtak a Dunai Kőolajipari Vállalat tartalékterületei, és a kijelölt területektől eltérő- nem terjed ki az ipari övezeteken kívül elhelyezkedő egyéb (2; 3 stb.) népgazdasági ágba tartozó en valósultak meg jelentős raktárterületek, tevékenységek területeire;- megállapítja az OÉSZ-ben az egyes üzemek tevékenységére előirt, 100 m-en felüli védőtávol- Az övezeti települések kétharmadára az utóbbi évtizedben általános rendezési tervek készültek,

Ságokat, és ezek alapján meghatározza a hozzájuk tartozó védőterületeket. Hek részletes VIZJgá|a, alapján feltárták az ipartelepítés területi lehetőségeit és helyesbítették az

1971 -ben jóváhagyott ÁRT-t.

A vizsgálat felhasználta a különböző időpontban, különböző szempontok szerint készült terveket,

és az újabb helyszíni szemlék adatait és tanulságait. Az ovazetban az üzamj területek növekedése a raktárak telepítéséből és a mezőgazdasági termelő

szövetkezetek erőteljesen fellendülő ipari tevékenységének a meglevő adottságokat (majorokat, bel Az ipari telephelyek nagyobbrésze a kijelölt ipari övezetekben található, de nagyszámú ipari telep- területi telephelyeket) kiaknázó létesítéséből adódik, hely más övezetben helyezkedik el. Ez utóbbi kategóriában 71 ipari létesítmény területe 1 ha-nál

nagyobb. Ezek száma különösen a XIII. kerületben magas, ahol 22 létesítmény fekszik ipari öve- Az övezetben az ipari létesítmények környezetszennyezése csak Százhalombatta Tököl körzetében

zeteken kívül. érini több települést. A belterületbe ékelődő iparterületek előirt védőtávolsága túlnyomóan laza

beépítésű, családiházas lakóterületeket fed le. E kisebb környezetszennyezés az iparterületek ren- A vizsgálat a belső kerületekben számos, 1 ha-nál kisebb létesítményt is feltárt. Ezek elsősorban dezésével csökkenthető,

nyomdaipari üzemek, amelyek a város legsűrűbben lakott belterületén helyezkednek el, és főleg a

szállításokból eredő zavaró hatásaik jelentősek. ^

2.6. ZÖLDFELÜLETEK ÉS ÜDÜLŐTERÜLETEK

A 193 különböző nagyságú ipari övezetbe sorolt területegység összesen 4500 ha-t foglal el. Ebből a gyáripar létesítményeivel és egyéb ipari jellegű létesítményekkel - tehát rendeltetésszerűen

kereken 3000 ha, az összes területnek mintegy kétharmada települt be. A 3000 ha-ból a szűkebb Budapest és agglomerációs övezete zöldfelületeiket tekintve szoros egységet alkotnak. Nyugati

értelemben vett gyáriper összesen 1900 ha-t, a betelepült ipari övezet mintegy 63%-át veszi igény irányban a hegyvidéki erdőterületek jelentenek kapcsolatot, hiszen a Budai hegység, a Pilis és a Vibe A terület 37%-án más, ipari jellegű létesítmények (mint pl. raktározás, járműtárolás stb.) he- hegység erdöi cámos ponton összefüggenek egymással. Ezért a fővárosi lakosság kirándulólyezkednek el. Ebben az értelemben tehát az „ipari övezet" megnevezés gyűjtőfogalom, amelyen területei valamint a hegyvidéki üdülőterületek (Nagykovácsi, Budaörs. Budakeszi. Dióid, Törökbeiül nemcsak ipari, hanem más üzemi létesítmények is találhatók. bátjnt Jtb| it a közigazgatási határon túl, az agglomerációs övezetben találhatók. Északi és déli

irányban elsősorban a vizparti üdülőterületek jelentik a kapcsolatot (Leányfalu, Tahi, Göd illetve A 4500 ha-ból fennmaradó 1500 ha egyrésze, mintegy 1000 ha megfelelő terület-előkészítés után a Ráckevei Duna térsége),

bételepíthető, míg kereken 500 ha-t más létesítmények (lakóházak stb.) foglalnak el.

Az ipari övezetek összterülete 1984-ben az 1971. évi általános rendezési tervben foglalt 4800 ha- A főváros zöldfelületekbe ágyazottsága keleti irányban a mezőgazdasági területeknek tulajdonithoz képest 250 ha-ral csökkent. Ez a csökkenés sok kisebb övezet - illetve övezethatár - módo- ható. Ez a Budapest keleti szélein létesítendő erdőgyűrű területe, melynek fő funkciója, hogy a

sítás következménye. hegyvidéki erdőterületekkel együtt tegye lehetővé a városterület megfelelő átszellőzését.

• k ’’ 11 i/

i ^_____________~_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________t ,,.j_____________________________________________________ r|