1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

52

[r~ I i— —i ■'"]

i: 1

A Népességváltozás területi megoszlásának főbb adatai 1000 főben A perti városmaghoz csatlakozó és így átmenetet jelentő kerületekben a lakásállomány 31,5%i kai növekedett. A növekedés nagyobb része 1970 és 1980 között történt. A pesti oldal perema változás kerületeiben a lakásállomány 41,8%-kal növekedett. Ebben kiemelkedő szerepük van a VI.

I TERÜLETI CSOPORTOK 1970 1980 1985 % a 1970-85 ötéves terv időszakában felépített lakásoknak.

^ Között ezerben

Központi fekvésű kerületek

(,*V-,X> 562<1 455 3 3857 ~31-4 TERÜLETI CSOPORTOK 1970 1980 1985 Iw*.

_ . . 1970-85

Budai kerületek « között

(II. Ili, XI. XII, XXII.) 462,3 543,0 581,3 +25.7 —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------K

özponti fekvésű kerületek

Pesti oldal „átmeneti" fekvésű kerü- (I..V-IX) 178,7 1 75,2 172,0 - 3,7

Budai kerületek

(X. XIII, XIV.) 3755 408,6 389,0 + 3,5 (II., III., XI., XII., XXII.) 143,0 185,6 214.0 + 49,6

Pesti oldal peremkerületei oldal -Átmeneti fekvésű kerü- ,

(IV.XV-XXI.) 6005 652,4 697,3 +16,1 letet (X., XIII., XIV.) 116.7 141.4 153.5 +31,5

/ _______________________________________________________________________________ Pesti oldal peremkerületei

BUDAPE

ST ÖSSZESEN: 2001,1 2059,3 2053,3 + 2.6 (IV.. XV-XXI.) 188,0 224,5 266,5 +41,8

BUDAPEST ÖSSZESEN: 626,4 726,7 806,0 4 28 7

2.4. LAKÓTERÜLETEK

Budapest teljes lakóterülete az 1980 évi adatok szerint 172 km2.

A vizsgálatok szerint ebből:

s A főváros fejlesztésének egyik kiemelt feladata az elmúlt időszakban a lakáshelyzet javítása volt. Tömör városias 27 km2

Ennek eredményét a lakásállomány változása jelzi: Laza városias 40 km2

Családihazas 105 km2

►

Lakásállomány 1970-ben 626 ezer lakás a ténylegesen beépített lakóterület 1960-80 között 43 km2-rel növekedett, ez jelenleg a főváros

Lakásépítés 1970-79-ben 161 ezer lakás beépített területe 2/3-ának, a teljes közigazgatási terület 1/3-ának felel meg.

Lakávnegszűnés 1970-79-ben 60 ezer lakás

Lakásállomány 1980-ben 727 ezer lakás A takóterületek beépítettségét az 1 ha-ra jutó lakások száma (lakássűrűség) szemlélteti. Az 1970Lakásállomány várhatóan 1986-ban 806 ezer lakás 86 kózöR, , uskássűrütóg mintegy 25-29-re (16%-k.l) emelkedett. Ez e számítás .

. ... , M , terv előkészítése során alkalmazott összevont területi egységekre készült, melyek zömében lakóA lakások számának növekedése mellett kedvezően változott a lakásállomány mmősége és össze ^ de magukban foglalnak kisebb< , ukóterületekbe ékelődött ipari-, zöld- stb. területeket

tétele ts. Az egyaobás lakások aránya 1980-ra 49%-ról 35%-ra csökkent Ez még mindig több. j,

mint az oruág más településeiben. A lakásállomány 1/4 része volt még félkomfortos, vagy komfort

nélküli. Az egyszobás lakások aránya a VI.. VII., VIII., IX., XIII., és XX. kerületekben meghaladja A tokássűrű$ég a budai oldalon gyorsabban (ha-ként 5 lakással), a pesti oldalon mérsékeltebben

s 40%-ot, ugyanitt a legmagasabb a komfort nélküli lakások aránya is. (3^ lakással) növekedett. Ennek ellenére a pesti oldal lakássűrűsége (32 lakás) még mindig magasabb mint a buC I oldalé (23 lakás).

A lakáonegszűnések száma 1970-80 között átlagosan évi 6000 volt, majd 1980 óta folyamatosan

csökkent. (1983-ban már csak 1178). Ennek karatéban folytatódott A takátjűrűíégi mutatók városrészenként nagyon eltérőek:- az életveaélyes és romos lakóépületek bontása, A legmagasabb arányok:

~ a szociális szempontból nem megfelelő telepek felBámolása. - pesti oldal központi városréHeiben 119,7 lakás/ha- az elavult állományú peremkerületi és egyéb városréuek rekonstrukciója, _ Buda központi városrészeiben 64.6 lakás/ha- a városrendezési, közlekedésépítési stb. okokból uükséges épületek bontása.

I ; A legalacsonyabb arányok:

Itt szerepelnek továbbá a lakásfejlesztés miatt megszűnő lakások adatai is. _ Pesthidegkúton 5,8 lakáVha- a XVII. kerületben 92 lakás/ha

Az 1970-80 közötti időuakban a lakások 65%-a állami lakásként épült fai. A lakásépítésre fór- - a XI. kerületi külső övezetben 9,8 lakás/ha

dítható tanácsi fejleBtési esközök mérséklődése következtében 1981 óta csökkent az állami la- találhatók.

késépítés mértéke és aránya (1984-ban már csak 29%), azzal egyidejűleg emelkedett a magánerős

építés aránya. Ez befolyásolta a lakásépítés területi megoulését is. A ^1,*, sűrűsége az elmúlt 15 év során a leggyorsabban emelkedett a- X. kerületben 17,0 lakás/ha-ral

Budapest lakásállománya a lakásépítés és a lakásmegaűnés hatására 1970-85 között 28,7%-kal _ kerüietben 14 5 lakás/ha-ral

növekedett. A lakásállomány területileg igen eltérő mértékben változott. A központi fekvésű _ és XV. kerületben 12 0 lakés/ha-ral *

kerületekben a lakásállomány kismértékben (3,7%) csökkent. Ennek oka az volt, hogy az életveszélyesnek nyilvánított épületeket folyamatosan lebontották, lakásépítésre viaont alig került A ¥iZsgá(atok kimutatták, hogy a lakóterületek - a központi fekvésű városréaeket kivéve - a jesor. A budai oldalon növekedett a leggyorsabban a lakásállomány (49,6%). A növekedés üteme a len|eQ érvényes övezeti besorolás szerint építhető maximális lakásaámot távolról sem érték el.

VI. ötéves terv időszakában fokozódott. a mar kialakult lakóterületeken jelentős a lakásépítési lehetőség, mely általában a „nyomvonalas" infrastruktuúrahálózat területi fejleatésével is ösaefügg. ^

| 10 cl.____^