1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
20
I \ Ez az intézkedés ana kényszerítette a gazdálkodó szerveket, hogy kiadásaikat a legszükségesebb mértékre kor- ' látozzák és belső átcsoportositásokkal, a halasztható, illetve égetően nem szükséges megrendeléseiket vagy feladataikat elhagyják. Az irányító szerveknek viszont az utolsó negyedévben folyamatosan figyelniük és esetenként operatívan be kellett avatkozniuk az intézmények pénzügyi helyzetének alakulásába. Azoknak az intézményeknek, amelyek a kényszerintézkedések ellenére sem tudták a működés pénzügyi feltételeit biztosítani, a Végrehajtó Bizottság a tanács mobilizálható előirányzataiból pótelőirányzatot engedélyezett. Tapasztalataink szerint a költségvetési gazdálkodásban a korábbiaknál jobban érvényesültek azok a követelmények. amelyek a költségvetési erőforrásokat a feladatok rangsorolásával, belső szervezési intézkedésekkel, a kapacitások fokozottabb kihasználásával mozgósították az alapfeladatok szintentartása érdekében. A központi irányelvek alapján hozott takarékossági intézkedések általában a kitűzött célokhoz igazodtak. A fel- , adatok szelektálását tartalmazó takarékossági program azonban még nem jellemző, hanem alapvetően pénzügyi megközelítéssel készülnek. Még nem vált meghatározóvá az a felfogás, hogy takarékoskodni alapvetően a feladatok meghatározásával és a gazdaságos kivitelezéssel lehet. A kiadott takarékossági intézkedések ennek ellenére több esetben jelentős és számszerűsíthető eredménnyel jártak. Az összességében jó irányú gazdálkodási magatartás ellenére is érzékelhető volt azonban, hogy a bizonytalan pénzügyi helyzet, a jogosnak vélt vagy remélt pótelőirányzati igény zavarokat okoz a gazdálkodás tervszerűségében, biztonságában, de nehezíti a felelősség érvényesítését is. Az ilyen körülmények kialakulását a jövőben a lehetőség szerint el kell kerülni. Az azonos típusú intézmények ellátottsági szintkülönbségének csökkentésében előrelépés volt. A központi szak- igazgatási szervek és kerületek folyamatosan figyelemmel kísérik az ellátottsági szint alakulását, mert a gazdálkodás folyamatában új és új feszültségek, illetve különbségek keletkeznek. ’ Javult az állóeszköz-gazdálkodás szervezettsége és tervszerűsége is, melynek eredményeként az intézményhálózat az alapvető feladatok ellátásához szükséges berendezésekkel, felszerelésekkel rendelkezik. A meglevő eszközállomány szélesebb körű, jobb kihasználását egyre inkább törekszenek megvalósítani az intézményekben. Az intézmények a feladatok ellátásához szükséges készletmennyiséggel a vizsgált időszakban is rendelkeztek. A készletek, ha esetenként a beszerzési nehézségek miatt átmeneti zökkenőkkel is, de a folyamatos működést biztosítani tudták. A szűkebb pénzügyi lehetőségek és a korlátozó intézkedések következtében a beszerzések összességében átgondoltabbá, célszerűbbé váltak. 2. A bevételek alakulása A főváros költségvetésének bevételi előirányzata az év végére 20 838 millió Ft-ra módosult, az évközi emelkedés | 2 195 millió Ft. A bevételeket 20 241 millió Ft-ra (97,1%) teljesítettük, az előző évi 101,3%-kal szemben. A bevételek forrásonkénti teljesítését a 17. sz. táblázat tartalmazza. Működési bevételeinket 98,3%-ra teljesítettük. A lemaradás összességében 36 millió Ft. A kerületeknél a működési bevételek 31 millió Ft-tal túlteljesültek, a központnál kieső 67 millió Ft az alábbi főbb tényezők együttes hatásának következménye:- elmaradt fejlesztések miatt be nem folyt bevétel,- a Fővárosi Tüzelőelosztó Hivatalnál az olcsóbb szénféleségek forgalmazása miatt a bevétel elmaradt a tervezettől, ► - több központi intézmény ugyanakkor az „ár- és díjbevétel” előirányzatát túlteljesítette. A fővárosi szintű lakossági adó és illetékbevételi terv összességében 84 millió Ft-tal teljesült túl. A teljesítés főbb bevételi forrásonként a következő: Az együttesen kezelt adók előirányzata 14.5%-kal túlteljesült. Ez döntően a kisiparosok és kiskereskedők számának növekedéséből adódik. E kedvező eredmény mellett azonban fel kell figyelni arTa. hogy az előző évhez képest az adóelőírások 16,8%-kal (100 millió Ft) emelkedtek, de e növekmény bevételként teljes mértékben nem realizálódott, a kerületekben tehát növekedtek a hátralékok. Forgalmi adóból az éves terv nem teljesült. Az 1981. évi teljesítéshez képest csak 2,1%-os növekedés következett be, ami 20 millió Ft-os elmaradást okozott A teljesítést kedvezőtlenül befolyásolta a jogszabályváltozás, mely szerint a sportkörök nem a kerületi tanácsokhoz fizetik már a levonásos jövedelemadót, hanem a Pénzügyminisztériumhoz. E bevételkiesést a forgalmi adókulcsok változása, illetve az árváltozásoknak a forgalmiadót növelő hatása nem kompenzálta. Az illeték bevételek 1982. évi előirányzata 102,4%-ra teljesült. A bevételek a bázisidőszakhoz viszonyítva 8,7%-kal emelkedtek. Az örökösödési illetéknél a tételszám és az előírás is jelentősen emelkedett. A visszterhes vagyonátruházási illetéknél viszont a tételszámok jelentősen csökkentek, mert az illetékkulcsok 1983. évi mérsékléséről a lakosság már októberben értesült, így az ingatlanértékesítés forgalma az utolsó negyedévben visszaesett. I j 20
