1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
I A megosztott bevételi források összességében 91,7%-ra teljesültek. A városi és községi hozzájárulás bevételünk az I előirányzatnál 6,7%,-kai. az 1981. évi bevételnél pedig 5,7%-kal alacsonyabb. A bevételkiesést a minisztériumi nagyválla| latok nyereségkiesése idézte elő. I A tanácsi vállalatok nyereségadó-befizetéseiből származó bevételünk az előirányzattól 22,1%-kal maradt el. Ez a 1 jelentős elmaradás az elmúlt évi gazdasági körülmények nyereségcsökkentő hatásán túl arra is utal, hogy a tanácsi vállalatok várható nyereségének kialakításánál alkalmazott központilag tervezett nyereségnövekedés nem valósult meg, az egyes ágazatoknál számított nyereségnovekedési ütemek túlzottnak bizonylultak. Az állami és szövetkezeti mezőgazdaságtól származó bevételeink lényegében e szektor 1981. évi kedvező nyereségalakulását tükrözik. Az összes befizetésből 78 millió Ft származott az 1981. évi eredményekből. | 3. A főváros 1982. évi szabályozása A fővárosban a bevételi források aránya az elmúlt évihez képest alapvetően nem változott. Az állami hozzájárulás aránya - az árváltozások ellentételezése uüatt - némileg növekedett. I A fővárosi szabályozás szerint a városi és községi hozzájárulás bevételi forrás 23%-a a kerületi tanácsok bevételeit képezi. így 1982-ben a megosztott bevételi forrásnál mutatkozó lemaradás a kiegészítésre nem kerülő 3%-os mértékig a kerületeket is érinti. j A megosztott bevételek elmaradása következtében életbelépett az a szabályozó elem, hogy a PénzügyminisztéI rium 97%-ig pótolja a kiesést. A Fővárosi Tanács határozata értelmében a kerületi tanácsok megosztott bevételeit I 97%-ig kiegészítettük. A szabályozók biztosították a kerületi tanácsok és intézményeik gazdálkodásának zavartalan pénzellátását, mi- ! közben ösztönöztek ana is, hogy az eddigieknél nagyobb súlyt helyezzenek a bevételek alapos kimunkálására és annak j beszedésére. I A kerületi tanácsok bevételeinek alakulását a 18. sz. táblázat tartalmazza. I Az intézményi gazdálkodásban jelentős változást hozott a nettó finanszírozás bevezetése, amely az intézményej két bevételi előirányzataik teljesitésére, bevételi hátralékok csökkentésére, sőt új források felkutatására ösztönzi. Az új helyzet az intézményeknél finanszírozási gondokat általában nem okozott. Egy intézmény tervezett bevé- j telét teljesíteni nem tudta, ezért támogatási előirányzatát túllépte. Tapasztalataink szerint a gazdálkodók az új finansziI rozási rendszer előnyeit és következményeit nem egészen értik, így ösztönző hatása sem bontakozott még ki teljes mértékben. 4. Az intézményhálózat működése I A kiadások alakulását feladatonkénti és tanácstípusonkénti részletezésben a 19—21. sz. táblázatok tartalmazzák. Egészségügyi és szociális ellátás ezen a területén fő célkitűzésünk az intézmények ellátókörének bővítése mellett az eddig elért intézményi ellátottsági színvonal megőrzése volt. | Az év elején rendelkezésre bocsátott pénzeszközök a kitűzött célok megvalósításának fedezetét, ha szűkösen is, de biztosították. Az integrált intézmények visszafogottabb gazdálkodást folytattak, hogy a számukra biztosított pénzeszközökkel a szakmai feladatokat teljesíteni tudják. F Takarékossági intézkedésekkel sem tudták azonban áthidalni csak mérsékelni a gazdálkodás területén jelentkező feszültségeket, amelyeket az okozott, hogy az évközi központi árnövekedések fedezetét az állami költségvetés nem ellentételezte. Ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az egészségügyi és szociális intézmények részére 133 millió Ft pótelőirányzatot engedélyezett. A gyógyító-megelőző intézmények az év folyamán a gazdálkodási területeiken jelentkező feszültségek ellenére eredményesen teljesítették szakmai feladatukat. A műszaki és gazdasági ellátás szervezettsége a kórházi és rendelőintézeti egységekben javuló tendenciát mutat. Fejlődött a kórházi kultúra, nagyobb a tisztaság. ! Növekedett az integráció következtében a kapacitások kihasználása. A fekvőbeteg-ellátó intézményekben csök! kent az átlagos ápolási idő. Az intenzívebb kivizsgálás és gyógyítás miatt viszont az egy ápolási napra jutó költségek I nőttek. & —————— A 21 I’
