1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

20

il­I A foglalkozási megbetegedések csökkenése lehetővé tet­te a munkahelyi körülmények és egyéb nem specifikus ke­resőképtelenséggel járó megbetegedések közötti össze­függések vizsgálatát. A textilipar zajos üzemeiben pl. a magas vérnyomás, idegrendszeri megbetegedések, üzemi balesetek gyakoribbak. A hegesztők egészségi kockázata mind a megbetegedési esetek, mind a kiesett munkanapok számát tekintve meghaladja a kontrolcsoportét, hasonló összefüggések mutathatók ki a vegyiparban és az élelmi­szeriparban is. Elelmezésegészséiiügyi .helyzet m . • . . Wm A fővárosi élelmezés feltételei, közegészségügyi szín­vonala javuló. A fejlődést elősegítette az élelmiszeripar nagyarányú technológiai korszerüsitóse /sütőipar, tejipar, húsipar/, az élelmiszerválaszték és minőség javulása, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat korszerüsitóse, illetve fej­lesztése. Az utóbbi 10 évben az aBC árúházak száma három­szorosára nőtt /jelenleg 246/, az élelmiszerkereskedelem­ben általánossá vált az önkiszolgáló rendszer és az előre­csomagolt élelmiszerek forgalmazása. ▲ fejlődés mellett a kereskedelem általános gondja a szű­kös hűtőkapacitás, mely bár jelentősen bővült, de nagyobb mértékben nőtt a hűtést igénylő termékek mennyisége. A korlátozott raktározási lehetőségek, a krónikus létszám- hiány megnehezítik a kereskedelmi egységek működését. Nem javult kellően az üzletek tisztasága, 1981-ben a kör­nyezeti minták kifogásoltsága 50 felett volt. Hrj lo IP ü *- 13 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom