1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
19
► 1981* é i x lxnérés adatai t,xerint fizikai ártalomnak /magas ..ajszint, rezgés, túlnyomás stb./ kitett munkahelyen 42.345 fő, különf iie kémiai behatásban 14.906 /ez utóbbi szám korántsem a valós helyzetet tükrözi/ fő dolgozik. A zaj szint műszeres mérését az üzemekben 1970 óta végzi a KÖJÁL. Eddig 745 üzem 6586 munkahelyén, 44 ezer dolgozó zajternelésének vizsgálata történt, az érintett dolgozók 82 W-& hallá3kárositó határértéket meghaladó zajszintü környezetben dolgozik. Az üzemek zajviszonyai lényegesen nem változtak az elmúlt években, kivéve a textilipart, ahol a rekonstrukció több üzemben zajcsökkenést eredményezett. *-u A műszaki zajcsökkentés költséges volta miatt előtérbe került az egyéni zajvédő eszközök alkalmazása. Egyes iparágakban ma is számos egészségre ártalmas anyagot használnak fel vagy keletkezik különböző technológiai folyamatokban. Amennyiben a védekezés ezen ártal- •» * mák ellen műszaki-technikai vagy egyéni védőszküzök hiányában nem kielégítő, foglalkozási megbetegedés jön létre. A bejelentett foglalkozási megbetegedések számszerű alakulása a fővárosban igen kedvező /10. ábra/. Az egyes ^ betegségcsoportok előfordulási gyakorisága /ll. ábra/ azonban lényegesen megváltozott, az utóbbi években emel- kedett a halláskárosodás /1969.'óta kártalanitásra jogosító foglalkozási betegség/, a vibrációártalom és a fog-• • lalkozási fertőző megbetegedések részaránya. A bejelentett f >glalkozási megbetegedések 35 gépipar, 30 *>-a könnyűipar /elsősorban a textilipar/, 10 >»-a a vegyipar 1 és 25 a az egyéb iparágak területén fordul elő. Halálos foglalkozási mérgezés évente 1-2 történik, 1981. évben 3 eset volt. ■ -,1°> I 4 ______^__________________________________________ i_______—---------—.——■—------
