1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
1 I ► I 1 A Csepeli Papírgyár közvetlen környezetében végzett táppénzes megbetegedési vizsgálatok adatai egyértelműen bizonyítják a légúti megbetegedések és a légszennyeződés közötti összefüggést /15.$ 16* ábrák/. * 1 A fővárosban 1974 óta működik mérőhálózat /jelenleg • 24 helyen/ mely a levegő minőségét ellenőrzi. Folyamatban van napjainkban egy monitorhálózat kiépitése ia főváros 5 pontján, a jövőben 8 helyen automatikus mérőműszerek regisztrálják a levegő minőségét. Ezen kívül célzott vizsgálatok történnek az iparból és a közlekedésből eredő szennyezők megállapítására. A megfigyelt levegőszennyezők közül az utóbbi években a kéndioxid mérsékelten csökkent. Az ipari területeken /IX., X., XI., XIII., XXI. kerület/, valamint a téli fűtési hónapokban azonban jelentősebb a szennyeződés. Az ülepedő por mennyisége a nyári hónapokban növekszik, más hónapok• bán mérsékelten csökken. Helyenként,pl.III•, XI. kerületekben állandóan magas, a közúti közlekedésből származó szennyezők közül,a szénmonoxid a vizsgált minták 70 %-ában, az ólom 98 >-ban határérték felett van. > A környezeti za.i tipikusan nagyvárosi ártalom, főbb forrásai az ipari üzemek, a közlekedés, az épületgépészeti berendezések. Az ipari üzemek környezetre kisugárzott zaját az Építéstudományi Intézet vizsgálta 1979-ben. A fővárosi üzemek 45 /&-a,zajos a környezet szempontjából, az érintett lakások száma mintegy 12 ezer, a lakósszám kb. 34 ezer fő. A közlekedés növekedése a környezet zajterhelését fokozza. Budapest zajtérkepét a 7* ábra, a Füredi úti lakótelepen végzett zajvizsgálat eredményeit a 8. ábra mutatja be. II _* JSHgffi&ger — m I
