1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

17

i . •

k - 10 A gyorsforgalmi, főforgalmi és forgalmi utak zaja is

kb. lü cLB/A/-el meghaladja az átlagos 65 d_B/A/ városi

! nappali zaj szintet. Budapesten a légiközlekedés által

1 okozott zajterheléssel is számolni kell. A Ferihegyi

Repülőtér környezetében a 65 dB /A/-nél nagyobb zaj- I * • ?

| szinttel terhelt terület közel 50 km volt.

8 * *

i . * •

A főváros vízgazdálkodásában kiemelkedő jelentőségű a Duna, mivel a porti szűrésű viz a legfontosabb viz- nyerési lehetőség. A Duna kémiai vízminősége az utóbbi években általában II. osztályú, amit aa érkező viz ha- í tároz meg. a bakteriológiai vízminőség a Duna Budapest

feletti szakor vsánál II-1II., a budapesti szakaszé pedig III. osztályú. A Duna budapesti szakaszának elsőd- I leges problémája a bakteriológiai szennyezettség. A fővárosi kis vizíolyások /Rákospatak, Szilaspatak, Ördögárok/ vizminősége mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból rosszabb a Dunáénál.

1 •

I *

A Fővárosi Vízmüvek által termelt viz bakteriológiai és kémiai szennyezettségének alakulását az 5* és 6. ábrák mutatják. Az utóbbi években tapasztalható minőségromlás összefüggésbe hozható a partiszürésü kutak térségében f végzett kavicskotrások káros hatásaival, a Duna bakteriológiai szennyezettségének fokozédásável és vízkezelés ’ nem kielégítő voltával. Ez a minőségromlás azonban nem

jelent közvetlen veszélyt a fogyasztóra.

A fővárosban naponta kb. 1,5 millió m^ szennyviz kelet- kezik, melyből kb. 1 millió m ■ a közműves csatornahálózaton, illetve szennyviztisztítókon keresztül a Dunába kerül. Ez utóbbi szennyvízmennyiség t> í/o-át ti3ztitják biológiailag. Az Eszak-pesti szennyviztisztitó üzembehelyezésével a 6 5é-os tisztítási arány 17 i«-ra emelkedik.' Gondot jelentenek az ipari szennyvizek, melyek előII ‘ A1 _

i ----------------------------------------------