1982. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
278
M • fi- 12 a környező megyékkel közös programokat, rendezvényeket terveznek. A diák-sport- versenyek, bajnokságok esti, vagy hétvégi időpontokban történő megrendezésével igazodnak az ötnapos munkahéthez és folyamatban van a verseny-naptár átalakítása is. Valamennyi ágazatbein, - de különösen az egészségügyben és a kereskedelemben - gondot fordítottak a lakosság megfelelő tájékoztatására is. A tanegkormu- nikációs eszközök utján, továbbá szórólapokon, hirdetményeken, hirdető-táblákon stb. közölték az uj munka- és nyitvatartási rendeket és részletes eligazítást adtak a hét végén igénybevehető ügyeleti rendszerekről is. III. Az áttérés egyes feltételei megteremtésének helyzete a tanácsi gazdaságban A tanácsi gazdaságba tartozó munkáltatók többsége az ötnapos munkahét bevezetését önerőből oldotta meg. Egyes ágazatokban /néhány vállalatnál/ a központi támogatás igénye azonban nem volt elkerülhető. A feltételek részben rendeződtek, vagy felülvizsgálatuk az illetékes tárca /és az ÁBNH/ kereti között még folya- iratban van. így pl.- az egészségügyi intézmények áttérésének megkönnyítésére az Egészségügyi Minisztérium 310 fő évi 12,6 millió Ft-os béralapját, valamint az üqyeleti dij többletre évi 3 millió Ft felhasználását tette lehetővé. A kapott juttatás - munkaszervezési intézkedésekkel együtt - a bérjellegű többletköltséghez elegendő;- a Fővárosi Sütőipari Vállalat 4 millió Ft, a Rákóczi Sütőipari Szövetkezet 500 ezer Ft bérpreferenciában részesült, amelyet a költségek terhére kell kigazdálkodnia. A juttatás a többlet-túlóra és egyéb bérköltségek kb. felét fedezi;- egyes ágazatokban az önerő csak jelentős erőfeszítésekkel és általában a bérfejlesztési lehetőségek részbeni felhasználásával teremthető meg. Ezek közé sorolható pl. a fővárosi kereskedelem /25 mill. Ft többletbér/, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat is. A többletbér részbeni fedezetének indokoltságát a központi szabályozás is elismerte. Ennek alapján a tanácsi kiskereskedelemben, a BKV-nál és a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatoknál a központilag engedélyezett - és bérfejlesztési befizetés nélkül felhasználható - bérnövelést, az általánostól eltérően 1 százalékponttal magasabb értékben határozták meg■H rt$ fs I ‘ í' ————^-------------------------
