1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
27
f II üII- 14 \ A keresztmetszeti forgalomszámlálások eredményei azt mutatták, hogy a teherszállításokhoz igénybe vett útvonalak egységjárműben kifejezett forgalmi terhelésének 50%-át a tehergépjármű-forgalom foglalja le. A belső területen, ahol ' nincs átmenő forgalom, a teherforgalom aránya 10-20%. A közlekedési hálózat forgalmi jellemzői A közlekedési hálózatot terhelő forgalom nagyságának jellem- zéséhez a rendszeres jármű-, illetve utasszámlálás, valamint az 1974-75. évi forgalomfelvétel adatai adnak támpontot. A csúcsforgalomban a tömegközlekedési és közúti gerincvonalak túlnyomó többsége telítődött. A közúthálózaton az elérhető utazási sebesség csúcsórában *ju a kisebb kihazsnáltságu útvonalakon 40-50 km/h között van, nagy forgalmú útvonalakon az átlag 20-30 km/h, a városközpont telitett útvonalain sok esetben 5-10 km/h-nál magasabb értéket nem lehet elérni. . A fővárosi tömegközlekedési hálózaton az átlagos utazási sebesség kb. 15-20 km/h, a metró és a hév vonalain 30-33 km/h /az 1-es metróvonalon 25 km/h/, villamoson és trolibuszon 15-18 km/h, autóbuszon 20-22 km/h. A csúcsórái követési időköz a metró vonalain 1,7-2,5 perc, a hév vonalain 5-6 perc, ^ felszini tömegközlekedési gerincvonalakon 1-3 perc. / A környéki települések és a főváros közötti vasútvonalakon 28-62 km/h, a hév-vonalakon 31-34 km/h, az autóbuszvonalakon 16-50 km/h az utazási sebesség. j A napi járatsürüség a MÁV vonalain 11-30, a hév vonalain 46-100 vonat/irány, az autóbuszvonalakon 15-250 között változik a fővárosba tartó járatok száma. Napközben az autói I busz- és hév-vonalakon a forgalom egyenletes, a MÁV vonalain Ér ^™ li<eiewji, --
