1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
39
4. Vi^Aá^elh^jj^tás A vízkárelháritée célja a főváros közigazgatási területén átfolyó élővizek és az ide lehulló csapadékvíz biztonságos, károk nélküli elvezetése. E fogalomba - fővárosi viszonylatban - az alábbi főbb tevékenjm^gi kórok tartoznak; Az árv:zvé delem faladata, hogy a Duna árvizeitől mentesítse a partok mentén fekvő, az árvizazintnél mélyebben fekvő területeket. A vízrendezés ;el:(a. hogy a főváros csatornázatlan területeire, ilTetve a vizrajzilag csatlakozó Pest-megyei területekre hulló csapadékvizek olyan módon kerüljenek összegyűjtésre éa a Dunába bevezetésre, hogy a káros elöntések, iszap- és hordaléklerakódások, valamint az eróziós károk elkerülhetők legyenekc A apálytepiletek rendezése a vízrendezés speciális esete, összefoglaló elnevezése azon -többnyire már beépült- területek vízrendezésének, amelyek természetes lefolyással nem rendelkező terepalakulaton helyezkednek el. A vizkárelhárítási tevékenység -szükebb célján tűlmenően- fontos környezetalakító tevékenység is, hiszen müvei árvízvédelmi töltések, rakpartok, a vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák, a táj az környezet meghatározó elemei, amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak. 4.1 JLrvizvé dej^gjn A fővárosunk mai területén állott korábbi települések jelentős részükben a Duna természetes árterületét képező folyami terraszokra épültek. Ennélfogva a pusztító I &- 31 -