1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

40

árvizek elleni küzdelem a városi élet kezdetéig nyúlik vissza.

A Duna fővárosi szakasza 1870-es években elvégzett szabályozásáig legnagyobb pusztítást a város alatt keletkező jégtorlaszok által kiváltott jeges árvizek okozták.

Ma már a jégmentes árvizek a mértékadók. A budapesti Dunaszakasz védmüveinek előirt kiépítési szintjét az Országos Vízügyi Hivatal legújabban 1979-ben.határozta meg az elmúlt évek kutatásai alapján 'így, hogy az az átlagosan 1000 évenként várhaté nyári árvizek ellen megfelelő biztonságot nyújtson.

Az árvizezinthez viszonyítva jelenleg mintegy 30 km* a veszélyeztetett9 árvízvédelmi müvekkel nem kielégítően védett terület. Az itt élő lakosszám jelenleg 160.000

Fővárosunk belső területeinek árvizvédeimi rendszere a múlt század végéig alakult ki, nagyobb hányadában az e- gyébb városi igényeket is kielégítő kétszintes partvé- dőmuvek un. rakpartok formájában. A rakpartok mögötti területeket még beépítésük előtt feitöltötték, igy az 1950 előtti közigazgatási határokacz tartozó 51,5 km hosszú védvonalból mindössze 7 Km volt gát jellegű.

Nagybudapest megal. akuiásakor a védvonal hossza 83,6 fkm- re növekedett.

A fővároshoz csatolt településeken az árviz által veszélyeztetett mélyfekvésü területeket általában nem töltötték fel,és legfeljebb a korábbi, falusias- kisvárosias jellegű településformák igényeinek megfelelő helyi véd- müveket építettek.

Az ármentesités fejlesztése során a teljes fővárosi partszakasz védelmének kiépítését keli célul kitűzni. /lO.sz. melléklet/

fliP1’*'- 32 -