1979. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
366
> A dialektikus látásmód és általában az összefüggések bonyolultabb rendszerébe való behatolás nehezebb feladat ebben az életkorban. Igen nagy a differenciáltság egy-egy iskola vagy osztály természettudományi tárgyakat tanitó tanárainak felkészültsége szerint, s azzal összefüggésben is, hogy az adott iskolatípusban milyen szerepük van a természettudományos tárgyaknak. A világnézeti nevelés vonatkozásában fontos az a fejlődés, ami a diákok társadalmi szemléletében következett be. Iskolatípustól függetlenül megállapítható, hogy e korosztály tagjai számára magától értetődő közeg hazánk szocialista társadalmi rendje. Többségük egészséges erkölcsi érzékkel és szemlélettel tekinti magáénak társadalmunk olyan alapvető tényeit, mint a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a törvény előtti egyenlőség, a szocialista elosztási viszonyok, a társadalmi osztályok és rétegek közeledése, a szociálpolitikai és egészségügyi gondoskodás, valamint a művelődés széleskörű lehetőségei. Miközben azonban természetesnek tekintik ezt a közeget, nem mutatnak kellő tudatos ragaszkodást társadalmunk valódi értékei iránt. Az iskolai nevelés és a társadalmi hatások alapján kifejlődő társadalmi eszmények szembeállít ják őket a kapitalizmusnak számukra idegen világával, de gyakran megzavarja őket a társadalmi ellentmondások létének taA* pasztalása; a kapitalista országok társadalmáról nyert felszínes benyomások és információk; és mostanában különösen a szocialista országok és a munkásmozgalmon belüli megosztottság jelenségei. Könnyen formálnak vádakat a jelenségek kapcsán a felnőtt társadalommal szemben - a szakmunkástanulók inkább köznapi élményeik alapján, a gimnazisták "elméletibb" megfogalmazással. A társadalom szemlélet határozottabb fejlődése várható az uj tantervektől. A szakmunkásképző iskolák történelem tanterve pl. jelentős társadalmi ismereti résszel bővül. A középiskolások társadalomképének elég hiányos oldala a gazdasági folyamatok megértése. Kivételt képeznek természetesen a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák és bizonyos fokig az ipari szakközépiskolák diákjai. A szakmunkástanulóknak sokkal több tapasztalatuk van a munka világáról, a termelő munka valóságáról, a dolgozó emberek életéről. Ezek a tapasztalatok azonban nem állnak bennük össze a gazdasági folyamatokat megértő- 22 -
