1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
6
► az Általános iskolai nevelö-oktatö munka helyzete 1. A tan kötelezett sej; teljesítése Az általános iskolai nevelő-oktató munka eredményességének egyik lényeges mutatója a tankötelezettség teljesítése, amely már 1973-ban is kedvező képet mutatott, s azóta tovább javult. Számszerűleg mérhető az előrelépés az 1—8. évfolyamban a bukás miatt osztályt ismétlők és a 8. osztályban túlkoros tanulók arányának csökkenésében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tanköteles koron belül a tanulók több mint 99°0-a befejezi általános iskolai tanulmányait (lásd 9 sz. tábla). A tankötelezettség teljesítésének javulása alapvetően a pedagógiai kultúra fejlődésével függ össze, amely a központi intézkedések mellett a korszerű módszerek térj ed est-ben. az arra rászoruló tanulók folyamatos segítésében nyilvánul meg. A tankötelezettség megnyugtató mennyiségi teljesítése mögött azonban igen differenciált tartalmú kép rejlik. Az általános iskolát végzett tanulok döntő többsége nemcsak becsülettel áll helyt a továbbtanulás egyes formáiban, hanem világnézeti megalapozottsága, erkölcsi arculata is megfelelő. Olyan alapozással indultak az általános iskolából, amelyre epitve eredményesen szerepelnek a középiskolák alsó két osztályos tanulóinak tanulmányi versenyein, visszajárnak volt iskoláikba segíteni az úttörőmunkát, ők adják az aktív magját új közössé- *.:/ guk kulturális munkájának. Felügyeleti tapasztalataink szerint ugyanakkor igen nagy gond. hogy az általános iskolát tankötelezettségi korhatáron belül elvégző gyermekek között jelentős az a réteg, amely az alapvető ismeretek és készségek torén a követelmények szintje alatt teljesít. Ezt a felügyeleti tapasztalatot erősítette meg az a vizsgálódás, amelyet a Tanács Oktatási Bizottságának tagjai végeztek hat szakmunkásképző intézetben Közismert, hogy az általános iskolát végző tanulók tanulmányilag gyengébb rétege orientálódik a szakmunkásképzés felé, akik közül soknál a bizonyitványba * beírt „elégséges” osztályzat mögött nincs meg a valóban elégséges olvasási, hev lvesírási, számolási készség, bizonytalan a nyelvtani, mértani alapismeret, gyenge a matematikai feladatmegoldó képesség Ennek következteben az első évfolyamban lemorzsolódók 27—40"„-a gyenge tanulmányi eredmény miatt hagyja el a szakmunkásképző iskolát. A lemorzsolódás másik tényezője a szakmától való elidegenedés, ami a munkára nevelés és a pályaismeret hiányosságaira vezethető visz- sza. A magatartás és a szorgalom osztályzatai jobban fedik a valóságos szintet, és az utolsó öt év helyzetképe- javuló. E vizsgálat tapasztalatai is rámutatnak az általános iskolák munkájának gyenge pontjaira; felhívják a figyelmet, hogy sem a tanácsi irányítás — az általános és szakfelügyelet —, sem az iskolák vezetése ’ nem tettek eleget azért, hogy a tankötelezettség minőségi teljesítése ne mutasson rosszabb képet, mint a statisztika adatai. mm ^ t , _ á I .
