1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
2. Az eredményes iskolakezdés biztosítása A tankötelezettség teljesítésének kritikus pontja az általános iskola 1. osztálya; a sikertelen iskolakezdés, a kudarc, az első osztályos osztályismétlés már önmagában is veszélyezteti a tankötelezettség időben történő teljesítését. Az eredményes iskolakezdés egyik előfeltétele az iskoláskort megelőző nevelés hatásfoka és kiterjedtsége. Erre legjobb feltételeket az óvodai nevelés biztosit, többek között azért is igen jelentős az a dinamikus fejlesztés, amely a főváros óvodai hálózatában az utóbbi években végbement. Az általános iskola első osztályába kerülő gyermekek között évről-évre emelkedett az óvodai nevelésben részesülők aránya, amely az 1977—78. tanévben elérte a 90" ,,-ot. ' Az óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek számára egy éves iskolára előkészítő foglalkozásokat szervezünk. így az első osztályba lépő tanulók mintegy í)8n ,,-a részesül valamilyen formában előkészítésben. A sikeres iskolakezdés másik előfeltétele, hogy minden tanuló lehetőleg szellemi és testi fejlettségének megfelelő iskolatípusban kezdje meg tanulmányait. A fővárosban kísérletileg kialakított gyakorlat alapján az Oktatási Minisztérium országosan elrendelte, hogy az iskolába lépés előttt minden gyermek pedagógiai- pszichológiai és orvosi vizsgálatban részesüljön. A vizsgálatok eredménye alapján a tanköteles gyermekek vagy az általános iskola első. illetve korrekciós osztályában vagy a kisegítő iskolában kezdik meg tanulmányaikat. Az iskolaéretlenek egy tanévre felmentést kapnak, s számukra a felmentés tartamára biztosított az óvodai nevelés. Az érzékszervi fogyatékosok a megfelelő gyógypedagógiai iskolában (gyengén látók, nagyothallók, siketnémák. mozgássérültek) részesülnek nevelésben. Esetenként gondot okoz, hogy a kisegítő iskolai áttelepítések felülvizsgálatánál a gyermek fejlettségének ill. fogyatékosságának megállapításában véleménykülönbségek vannak, s a szülök ellenállása is gátló tényezőként hat. A vizsgálatok többéves tapasztalata alapján megállapítható, hogy az iskolába kerülő gyermekek közül iskolaérett 91—92",,. korrekciós osztályban kezdi meg ti/ tanulmányait 4—5°0. kisegítő iskolába áthelyezett 1#«. felmentett 2—3*,«. A komplex (pedagógiai-pszichológiai-orvosi) iskolaérettségi vizsgalatok az v . í' í - iskolaéretlenek kiválasztásán kívül lehetővé teszik a károsító tényezők feltárását, a gondozásbavételt és a folyamatos utókezelést, követést. A differenciált iskolakezdés biztosítása végül is azt eredményezte, hogy az 1. osztályt bukás miatt megismétlők aránya most már tartósan 1° „ alatt van. bár az utolsó két évben emelkedő tendenciát mutat (lásd 7. sz. tábla). A tanévet vesztő tanulok aránya ennél magasabb, mert egyéb okokból — felmentés, betegség miatti osztályzatlanság — is következik be évismétlés (lásd 8. sz. tábla). , v 3. Gyermekvédelmi prevenció Az általános iskola tartalmi fejlesztését, a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelését segítette, hogy a gyermekvédelmi prevenció beépült az iskola nevelőmunkájába. A preventív és operatív gyermekvédelmi munkában jelentős változást ho- f zott az 1974 évi családjogi törvény, amelynek alapján a Fővárosi Tanács 1975. június 5-én áttekintette a fővárosi gyermekvédelem helyzetét és meghatározta feladatait. 6
