1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
19
az Általános iskolák kerületi irányítása Az általános iskolák kerületi irányításában ellenőrzéseink tapasztalatai szerint helyes művelődéspolitikai koncepció érvényesül. A kerületi művelődési osztályok a fővárosi irányelvek és a helyi adottságok összehangolásával végzik munkájukat. Az igazgatók határozott idejű kinevezése igényesebb, alaposabb felügyeleti munkát eredményezett, javult a minősítések színvonala. Ez annál is inkább elismerésre méltó, mert a kerületi művelődésügyi osztályok nehéz helyzetben végzik az általános iskolák irányítását. 1973 óta 18 kerületi osztályvezetői és 36 tanulmányi felügyelői változás volt a kerületekben; ebből két osztályvezető és 3 tanulmányi felügyelő esetében volt nyugdíjazás a változás oka. A fővárosban mindössze 5 kerület van (II.. VIII., XIV., XVIII. és XIX.), ahol az osztályvezető 10 éve ebben a funkcióban dolgozik, az általános tanulmányi felügyelőknél még rosszabb a helyzet: 55 felügyelőből mindössze 10. A nagymérvű fluktuációnak vannak anyagi, munkafeltételbeli és az erkölcsi megbecsülés hiányára visszavezethető okai. Ezek együttesen abba az irányba hatnak, hogy az igazgatók között nem lehet találni olyant, aki felügyelői meg- bízást vállalna. Így az igazgatók munkáját ellenőrző tanulmányi felügyelői munkakörbe legtöbbször csak fiatal, kevés szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok közül lehet választani, akiknek erkölcsi előmenetelt és sok esetben később igazgatói kinevezésre lehetőséget jelent a megbízás. (1973 és 1978 között 17 tanulmányi felügyelőből lett igazgató.) A fővárosban az általános tanulmányi felügyelők működési idejének 2.5—3 év az átlaga. Ebből adódóan az a helyzet állt elő, hogy az igazgatók 5 éves megbízásával szemben az őket irányító és ellenőrző felügyelők egy-egy megbízási cikluson belül többször is változnak. A megnövekedett igazgatói önállóságból adódó előnyök érvényesítése érdekében elkezdődött a nagyobb iskolaegységek kialakítása. Eddig 29 olyan iskola v összevonására került sor. melyek eddig egy épületben külön igazgatás alatt működtek vagy egymáshoz egészen közel helyezkedtek el. 1980-ig — a Miniszter- tanács 3324/1977. sz. határozata értelmében — a kerületek illetékeseivel folytatott előzetes megbeszélés alapján további 26 iskola összevonását tervezzük. Sajnos a MT határozat ágazati végrehajtási utasítása mindeddig nem jelent meg. s így arra sincs intézkedés, hogy nagyobb iskolaegységek létrehozása együtt járjon a korszerű vezetési szerkezet kialakításával. Az összevonásokkal elérhetjük, hogy a fővárosban nem marad 16 tanulócsoportnál kisebb általános iskola, és > az iskoláknak a tantermek száma alapján vett nagyságkategóriája áttevődött a 13-nál több teremmel rendelkező iskolák irányába (lásd 13. sz. tábla). Az irányítás legnagyobb fogyatékossága, hogy nem sikerült az egyes iskolák között meglevő tartalmi és feltételbeli különbséget csökkenteni. 18 ^ 7? j IBlfeflfiliilB ____________________________________________________________________________________________________________ ------------------------------——.—. V.
