1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
20
__________ ► 1 VI. A TARTAIJVII FEJLESZTÉS DOLOGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEINEK ALAKULÁSA » I. Dologi ellátottság Az általános iskolák munkafeltételeinek 1972—1977 közötti alakulását a 2 . 3., 4.. 5. és 6. sz. tábla mutatja, öt év alatt az általános iskolai tanulók létszáma 30 952-vel, a pedagógusoké 1422-vel nőtt, a tantermek száma pedig 649-cel emelkedett. Ebből adódóan az egy osztályteremre jutó tanulók száma 33.89-röl 35,9- re: az egy tanulócsoportra jutó tanulóké 24.75-ről 27.89-re növekedett; az egv- tanulócsoportra jutó pedagógusok száma pedig 1.47-röl 1,45-re csökkent. A körülmények romlását még jobban mutatja, ha a foglalkoztatott tanulócsoportok számát (osztály, napközi, tanulószoba) viszonyítjuk a rendelkezésre álló termekhez (tanterem, napközis terem). Ennek indexe 1.67, ami azt jelenti, hogy az iskolai termek kétharmada két műszakban felhasznált még akkor is. ha a mozÉ galmi élet teremigényét figyelmen kívül hagyjuk. Ha a napközis ellátásban részesülő és a tanulószobai foglalkozáson résztvevő tanulókat is számításba vesz- szük. akkor az egy teremre jutó tanulók száma 47.7. Iskoláink 63° ,,-ában volt sok számához viszonyítunk; míg 1000 lakásra a fővárosban átlagosan 232 általános iskolai tanuló jut. ez az arány Óbudán 393, Kelenföldön 432, Újpalotán az elmúlt tanévben váltakozó tanítás, és ez a tanulók 42.6" ,,-át érintette, összesei/ ségében tehát megállapítható, hogy a főváros általános iskolái egyre növekvő nehézségek között dolgoznak. Az általános iskolák nehezedő munkafeltételei alapvetően abból adódnak, hogy a tanulólétszám összességében a vártnak megfelelően emelkedett, a hálózatfejlesztés azonban nem tudott lépést tartani a gyermekek számának növekedésével. Az ebből adódó feszültségeket fokozta, hogy a tanulólétszám növekedése a főváros területén igen differenciáltan jelentkezik. Míg Budapest egészében 1000 lakosra 76 általános iskoláskorú gyermek jut. addig Újpalotán, az 0- # budai lakótelepen 104, a belső kerületekben (I.. V., VI.. VII.) 61; a külsőkben v (XVIII., XX.. XXI.. XXII.) 89. Még szembetűnőbbek a különbségek, ha a lakapedig 531. Ebből következik, hogy iskoláink igen differenciálódott körülmények között dolgoznak Vannak kerületek (I.. V.. IX.). amelyekben egyáltalán nincs, vagy alig van kétmüszakos tanítás, másokban viszont (XV., XXI.) szinte elviselhetetlen a helyzet, mert a váltakozó tanítás a tanteremkihasználás magas foka, valamint a képesítés nélküli nevelők magas aránya egybeesik. Néhány kerületben (III.. X., XV.. XVI.) csak úgy tudták a tanulók iskolázását megoldani, hogy a túlzsúfolt területekről autóbusszal szállítják a gyermekeket a kevésbe terhelt iskolákba. Ez azonban nemcsak a pedagógiai munkát nehezíti, hanem ’ a szülök körében is aggodalmat okoz. A tervezett tanulólétszám-növekedési figyelembe véve az V. ötéves terv 1062 lanteremfejlesztést tartalmaz. A jelen ötéves tervben nyílt először lehetó19 /o
