1978. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
116
) -43 i tokról. Az a.3 sor, ami erről szól, vajmi kevéa, különös tekintettel arra a tapasztalatgyűjtésre, amelyet ügyrendi bizottságunk 1977-ben végzett mind a 22 kerületben a tanácstagi csoportok működésével kapcsolatban, és különös tekintettel arra, hogy ennek nyomán nagyon pozitiv értékelés alakult ki. Ez a téma többet érdemelt volna 3 sornál, A tanácstagi csoportok kollektiv munkája még bizonyos kiaknázatlan lehetőségeket is rejt magában olyan vonatkozásban is, hogy hogyan lehet az információáramlást mindkét irányban -tehát a vezetőségtől a tanácstagok felé és a tanácstagoktól a Fővárosi Tanács vezetősége felé - sokkal jobbá tenni. Ezenkivül vannak még bizonyos kianázatlan lehetőségek a tanácstagi csoportok egymás közötti eszmecseré- ' jében is. Hozzászólásom további részében a fővárosi tanácstagok tömegkapcsolataira szeretnék- utalni. Úgy gondolom, nem lehet egészen egyetérteni azzal a megállapitássál, ami a I csoportos beszélgetések néhány részvevőjének a véleményeként szerepei az anyagban, hogy a kettős tanácstagság folytán a tanácstag egy kicsit eltávolodik a lakosságtól. Azt hiszem, az 1977. évi I. törvénynek az az úji- * tása, hogy a fővárosi tanácstagokat nem területileg körülhatárolt körzet lakói választják meg, hanem a keiuLeti tanács, és hivatása sem ennek a bizonyos saját körzetnek a képviselete, hanem az egész kerület képviselete, semmiképpen sem jelentheti azt, hogy eltávolodott volna a lakosságtól, sőt inkább azt a nagyobb követelményt jelenti, hogy az egész kerület érdekében fejtse ki tevékenységét. Ebből a szempontból Ítélném meg a kettős tanács: Ifi dé ! /T —-------------------------. _ - . — — ■ *
