1977. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
333
, sel állítom, hogy esek a lemaradások behozhatok. Nem 2000 lalcáslemaradásról kell itt beszélni. Az első 2 évben kb. 1000, max. 1200 lakáslemaradással számolhatunk. Ezeknek a pótlását 1978-ban - tehát a középső évben - az ÉVM már vállalta. Igaz, hogy 1978-ra az eredet'i ötéves tervi ütemünknél valamelyest - talán 300-zal - kevesebb lakást tervezünk. Ha viszont ez valóban teljesül, mint ahogy az ÉVM vállalja, akkor jövőre az első 2 év 1000 - 1200-as lemaradását pótolni lehet. Ez a 300 lakás különben már a tervidőszak utolsó 2 évében az egyébként felfutó feladat, tehát a növekvő lakásszám mellett is teljesíthető lesz. A dolog lényege tehát az, hogy a lemaradást pötol- hatónak tartjuk. 1978 azonban mindenképpen kulcsév. Ha 1978-ban sikerül behozni az első 2 év lemaradását, akkor biztonsággal mondhatjuk, hogy ötödik ötéves tervi lakásprogramunk a tervidőszak első felében kialakult csúszások mellett is teljesíthető. I ,v ! . Ebbeli reményünket erősítette meg egyébként Pataki elvtárs is hozzászólásában. Nagyon egyetértek vele. Azzal a gondolatával is egyetértek, hogy a sok-sok, rendkívüli energiát, munkát, törődést, egyeztetést igénylő erőfeszítés mellett ennek a problémának valóban az épitőipar teljesítőképességének a növelése a nyugvópontja. Azt gondolom, hogy azok az indézke- dések, amelyeket a kormányzati szervek, az Lpitési és Városfejlesztési Minisztérium vezetői eddig tettek ezen a területen, s amelyeknek a végrehajtását a közeljövőben és a tervidőszak további éveiben tervezik, nem egyszerűen nyilatkozatokat, vállalásokat és ígéreteket, hanem terveket is fognak jelenteni, mert tényleg csak ezektől a tervektől lehet elvárni ho _ 1 I— ----------------
