1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
93
■P1111 1 n A peremkerületekben az átlaghoz képest igen nagy a szóródás. Pl. a XV. kerületben a tanulólétszám megháromszorozódott, a tanteremállomány pedig csak kétszeresére nőtt. A XVII. és XXI. kerületben sem követi az osztály-, tantcremfcjlesztés a gyermeklétszám-növekedést. (33-35. sz. táblázatok) A kisegítő iskolák általában avultak és zsúfoltak. Az utóbbi öt évben csak a III. kerületben épült ilyen új iskola. A gyógypedagógiai intézményeknél a növekvő igényeknek megfelelően 420 férőhely-átszervezés történt a bentlakásos nevelőotthoni hálózatban. Nevelőotthonok férőhelyét 560-nal növeltük, mivel a veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma is emelkedett a fővárosi cs a vidéki területeken. Emellett kialakítottuk a nevelőotthoni hálózat differenciáltságát. fokozott gondot fordítva az itt élő gyermekek társadalmi beilleszkedésére. e) Körzeti orvosi ellátás Az általános orvosi körzetek száma 39-cel, a gyermekkörzeti rendelők száma 28 körzettel gyarapodott. Az I általános orvosi körzetre jutó felnőtt lakosok száma csökkent (1970 2256 fő - 1975 végére 2161 fő); az I gyermekorvosra jutó ellátottaké pedig emelkedett (960-ról közel ezerre). A XIV. kerületben az általános orvosi körzetek számát 8-cal 59-re növeltük, az ellátottak átlaga mégis itt a legmagasabb. A XXII., II.. XVII., XVIII. kerületek helyzete is igen kedvezőtlen. A tervidőszakban megszervezett területi és kerületi üzemorvosi hálózat elősegíti az egységes irányítást. Az üzemorvosi óraszám 385-tel növekedett. (36. sz. táblázat) f) Közművelődési könyvtárhálózat 1975 végén a főváros területén 113 tanácsi könyvtár működött. A hálózat a tervidőszakban II új fiókkal bővült. A könyvtárak 30 40%-a belső kerületekben van. A lakótelepi ellátottság kedvezőtlen. A budai oldal belső része kielégítően ellátott, míg a külső részeké nem megfelelő. A 10 ezer lakosra átlagosan a fővárosban 0,5. a peremkerületekben viszont csak 0,35 könyvtáregység jut. Legkedvezőtlenebb a XVIII. kerületi ellátottság. 1 •'í Az egyes ipari, javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások alakulását - bár ezek tevékenysége a helyi lakosság közvetlen ellátását segíti elő a termelőszférával összefüggésben mutatjuk be. 6. Középfokú és magasabb színtű ellátó hálózatok L A nem közvetlen alapellátást biztosító egészségügyi, oktatási és közművelődési hálózat helyzetére, fejlődésére összefoglalóan a következők jellemzők: a) A szakrendelőintézeti hálózat jelentősen bővült. A tervben előirányzott 13 szakosított körzeti rendelő helyett 23 épült. A megfelelő fejlesztést nehezíti a szakorvosok és az ápolószemélyzet növekvő hiánya. A fővárosi rendelőintézetekben 1975-ben 22 millió vizsgálatot végeztek. Az átlagos napi betegforgalom elérte a 70 ezret. Ezen intézmények közül főleg a II., XV., XVII. kerületiek helyzete kedvezőtlen. b) A fekvőbeteg-ellátás fejlesztése hosszabb ideje elmaradt a követelményektől, aminek megfelelő kielégítését a növekvő betegarány (a kedvezőtlen korösszetétel, a vidékiek budapesti gyógyítása) az intézmények jelentős részének korszerűtlensége nyomatékosan szükségessé teszi. « oA .: jB
