1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
94
Bár új kórház megépítésére a IV. ötéves tervidőszakban sem került sor, a fekvőbeteg-ellátó intézmények ágyszáma 1970 1975 között 26879-ről 27615-re, a korábbi öt évet meghaladó mértékben nőtt. A főváros lakossága részére biztosított tanácsi és állami fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyakból 94 jut 10 ezer lakosra. Az összes budapesti kórházi ágyszám alapján e mutató ugyan 1975-ben 133,7 (1971 - = 133,1). De ez egyes vidéki nagyvárosunkhoz mérten és méginkábba nemzetközi nagyvárosi összehasonlitásban is alacsony. 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Budapesten Miskolcon Becsben Stockholmban Koppenhágában Helsinkiben 133.7 189 153 178 204 214 c) A szociális otthoni férőhely még kevés. (Fővárosi Tanácsi kezelésben 5436.) Az utóbbi öt évben 567 férőhely létesült, ami 53-mal több az előirányzottnál, de a kapacitás csak 466 férőhellyel bővült. d) A középiskolák tanulóletszáma az előző tervidőszakhoz képest 24%-kal csökkent, ezért az ellátás feltételei lényegesen javultak. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma 39,1 főről 35,1 főre mérséklődött. Kedvezően alakult a szakközépiskolákba és a gimnáziumokba felvett tanulók aránya (60 40%). A szakközépiskolai hálózat 1973-ban a tanács irányítása alá került. A tervidőszakban tervezett 6 osztály és 5 műhelyterem fejlesztéssel szemben 12 osztály cs 49 mühelyterem létesült a XII., XX., és XXI. kerület szakközépiskoláiban. e) A szakmunkásképzés 1974-ben került teljeskörüen tanácsi irányítás alá, de a tervidőszaki fejlesztéseket még az illetékes szaktárcák végezték. Újpalotán megépült a Nyomda- és Textilipari Szakmunkás szakközépiskola. A szakmunkásképzés területileg egy-egy nagyobb ipari üzemhez kapcsolódott. A szakmunkástanulók száma 40%-kal csökkent, ami a szakmai utánpótlásra hátrányos. Egyes szakmák képzése nem önálló iskolákban, hanem üzemekben, kórházakban kialakított szükségtermekben folyik. Helyenként 100-150 tanuló jut egy teremre. A Munkaügyi Minisztérium az öt év során az üzemekben 48 osztálytermet fejlesztett, 105-öt megszüntetett. A tanműhelyi oktatásra 566 új munkahelyet szervezett, 1014 szükségmunkahely egyidejű megszüntetésével. főleg a kihalóban lévő szakmákban. v A szakmunkásképző intézetele tanulóinak mintegy 55-57 %-a vidéki. Ez indokolja a fővárosi szakmunkás-otthoni hálózat növelését, kqrszerűsitését. A vidéki tanulók elhelyezésére a tervidőszak alatt 1068 új otthoni férőhely létesült. így az otthonokban elhelyezett tanulók aránya 11,9%-ról 20,1 %-ra növekedett. (37. sz. táblázat) A szakközépiskolai tanulók fele vidéki. Ez indokolja a fővárosi kollégiumi hálózat növelését, korszerűsítését. A vidéki tanulók elhelyezésére a tervidőszak alatt 1068 új otthoni férőhely létesült. így az otthonokban elhelyezett tanulók aránya 11,9%-ról 20.1%-ra növekedett. (37. sz. táblázat) > >' A tárcáktól átvett, megvalósítás alatt álló kollégiumok közül 1976-ban megépült a Mogyoródi úti SZMK-Kollégium, migaz I. sz. SZMK-és SZKI-Kollégium 1977-re készül el. 0 A közművelődés területein az iskolázottság növekedése, a több szabadidő növeli és differenciálja a lakosság kulturális igényét. A szabad idő célkitűzés a perem- és munkáslakta kerületek kulturális ellátottságának javítása, és ehhez a közművelődési hálózat korszerűsítése. A népművelési intézmények közül a főváros belső területén van a színházak, hangversenytermek 9'7,,,-e. a könyvtárak, a mozik 30 40%-a, a múzeumok 70 80%-a. A peremkerületek e tekintetben jórészt ellátatlanok, kulturális intézményeik jelentős része korszerűtlen, felszerelésük erősen elhasználódott. Súlyos gond. hogy az új lakótelepeken a lakásokkal együtt nem épültek művelődési központok A kulturális minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézményeket a IV. ötéves tervidőszakban is csak mérsékelt ütemben korszerűsítették, jelentősebb új intézmények nem létesültek I ° ■ i I . ~ j I
