1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
92
11 i !|t Az ellátottság az I.. XI., XIII., XVIII., XX., XXI. cs XXII. keriiletekben javult a legkedvezőbben. A XVII. kerület helyzete pedig a leghátrányosabb a beépített területre vetített óvodai férőhelyek alapján. A rosszul ellátott perem— és munkáslakta keriiletek férőhelyhiányát a differenciált ágazati támogatás mérsékelte. A legnagyobb összegű anyagi segítségben a XI., XIII., XVI. és a XVIII. kerületek részesültek. De jelentős volt a Fővárosi Tanács támogatása a XV., XVII., XI. és XXI. kerületek óvodai ellátási szintjének javításában is. Az egyes kerületekben végrehajtott szanálások kedvezőtlenül hatottak az ellátottságra. Ezért pl. a XX. és a XIX. kerületek az óvodákba jelentkezőknek csupán 62,1 illetve 73,1%-át tudták felvenni. (29-32. .sz. táblázatok). d) Általános iskolai oktatás Az iskolai tanulólétszám fokozatos növekedése és az új lakónegyedek kiépítése folytán a IV. ötéves tervidőszakban 500 általános iskolai tanterem fejlesztését tűztük ki célul. Ez több mint kétszerese volt az 1966-1970 közöttinek. 599 tanterem létesült, ebből 419 új építés, 180 szervezés útján jött létre. Új iskolák csupán a lakótelepeken épültek, bár a lakásállomány az új személyi tulajdonú építkezések és a magánerős társasházak építése révén is igen jelentősen nőtt. Lakáscélcsoport jelentősebb fejlesztései Budán az Óbudai és a Kelenföldi (Őrmezői) a pesti oldalon a X. kér. Kacsóh P. úti és az Újpalotai lakótelepekhez kapcsolódtak. Építőipari kapacitás hiánya késlelteti a X. kerület Kőbányaújhegyi és a Kerepesi úti, valamint a XI. kerület Fehérvári úti és a XVI. kerület Centenáriumi lakótelepi iskolák megépítését. Ágazati forrásból csak a XVII. és XX. kerületben létesült egy-egv iskola. iú Az egy osztályteremre jutó tanulók száma legalacsonyabb a III . XI.. XIV. és XV. kerületekben. A belső kerületekben viszont egyre magasabb, mert a meglévő iskolai hálózat rendkívül avult. A . I VI., VII., VIII. kerületek növekvő gyermeklétszámát egyre nehezebb elhelyezni, mivel e területeken a fejlesztés behatárolt. AII.. XII.. XVI. és XXL kerületben pedig ahol jelentős a telepszerű magánerős lakásépítkezés - általános iskolák nem épültek. A peremkerületekben, ahol az átlagosnál jelentősebb a létszámnövekedés, az oktatási épületek többsége avult, nem is oktatási célra épült. 462 szükségtanteremben folyik a tanítás. Ezek száma különösen sok a XVII. és XVIII. kerület iskoláiban. A napközis ellátás iránt megnövekvő igény újabb elhelyezési gondot, főleg a perem- és munkáslakta kerületekben jelent (pl. XXL és III. kér.), ahol a gyerekek 75 80"o-a igényelné a napközis ellátást, amit azonban a terem és egyéb feltételek hiánya nem tesz lehetővé. Ennek ellenére fővárosi szinten 36%-ról 48%-ra növeltük a napközis és tanulószobás elhelyezettek arányát. T ... . 1971 1976 Fejlesztés Terule‘ 1.1. (%) a) általános iskolai tanulók száma Belső kerület 74959 76314 101.8 101.8 Külső kerület 57355 69686 121.5 összesen: 132 314 1460(8) 110.3 b) tantermek száma Belső kerület 2070 2231 107.8 Külső kerület 1539 1797 II6.8_ I összesen: 3609 4028 II 1.6 c) cgv osztályteremre jutó tanulók száma Belső kerület 36.2 34.2 94.5 Külső kerület 37.2 38.7 1 04.2 ■ ti ÉK j
