1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
89
Budapest alapellátó hálózati struktúrája fokozatosan átalakul. Ennek során az ellátottságbeli különbségek is mindjobban kiegyenlítődnek. Az e tekintetben kedvező fejlődés hatására a külső kerületek is gyorsabb ütemben zárkóztak fel a belső városrészekhez és némileg a korábban kialakult arányok is módosultak. a) Kereskedelem , A lakosság egészének életkörülményeit alapvetően befolyásolja a kiskereskedelmi ellátás színvonala. E hálózat történelmileg kialakult rendszerére a monocentrikus telepítés jellemző. A kereskedelmi létesítményeknek túlnyomóan a pesti városmag ad helyet. Ezért e területegység üzlethálózatának részesedési aránya magasabb, mint amit az ott lakó népesség indokol. E súlyeltolódás a nagyobb választékot biztosító vegycsiparcikk és ruházati boltok, áruházak összpontosulásából adódik, amelyet a nappali népesség, az idegenforgalom, a vásárlási szokások egyaránt szükségessé tesznek. A város oldalán a kiskereskedelmi hálózat nincs összhangban a lakosság részarányával, különösen a ruházati és választékigényes iparcikkek tekintetében. Az élelmiszerhálózat eloszlása - a lakosság települési viszonyait követve - a IV. ötéves tervidőszakban egyenletesebbé vált, jóllehet a forgalom lebonyolító képesség növelését a munkaerő problémák a korábbinál jobban nehezítették. Az élelmiszerhálózat 11,3%-kal nőtt. Az üzletek száma viszont főleg a korszerűtlen boltok megszüntetése folytán 510-el 3390-re csökkent. Kedvező viszont, az eddig kevésbé ellátott területeken is több új élelmiszer és iparcikk bolt létesült. m. Jelentős az előrehaladás az intenzív fejlesztési módszerek (önkiszolgálás, gépesítés stb.) alkalmazásában. A peremkerületekben azonban a hálózat zöme még kis alapterületű, ahol a korszerű munkaszervezési módszerek bevezetésére kisebb a lehetőség. De ezeken a területeken is megkezdődött a nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények gyarapítása és ezzel lehetővé vált az üzlethálózat területi elhelyezésében és szerkezeti összetételében lévő feszültségek enyhítése. A kereskedelmileg rosszul ellátott területeken a több mint 40. jórészt nagyalapterületű új létesítmény különösen az élelmiszerellátásban hozott javulást Területrészenként az élelmiszerboltok átlagos alapterülete következőképpen fejlődött: Az élelmiszerboltok átlagos alapterülete: 1970 1975 belső kerületekben 98 m-’ 101 m: i Imj 7'-' ' külső kerületekben 79 m: 107 «n2 budapesti átlag 83 m2 106 m2 A kiskereskedelmi bolthálózat szerkezeti összetételének kedvező változását jelzi, hogy az egy egységre jutó alapterület az élelmiszerboltoknál 1970-1975 között 23 m2-röl 106 m2-re. a ruházati és iparcikk boltoknál 25 m2-ről 126 m2-re, az áruházaknál 1400 m2-ről 4330 m2-re emelkedett. A főváros kiskereskedelmi forgalma a IV. ötéves tervidőszakban folyó áron 48%-kal 61 milliárd forintra növekedett. ifi • » \ I
